MOL gázvezeték

Dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter válasza Gulyás Dénes országgyűlési képviselőnek (Az eredeti levél beszkennelt formában elérhető itt!)

GKM/3715/3/2008.

Gulyás Dénes úr
Országgyűlési Képviselő-testület

Budapest

Tisztelt Képviselő Úr!

Az Országgyűlés Házszabálya 91.§-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint hozzám intézett “A környezetvédelem nem számít a Gyurcsány-kormánynak?” című K/4941. számú írásbeli kérdésére a következő választ adom:

A pilisvörösvári medencében az FGSZ Földgázszállító Zrt. saját beruházásában és a Kőolajvezetéképítő Zrt. fővállalkozásában építi a Pilisvörosvár-Százhalombatta között húzódó, 55 km hosszúságú DN 800 PN 63 számú földalatti gázszállító távvezetéket. A távvezeték megépítését a földgáz iránti igény az elmúlt “években mutatkozó – különösen a főváros vonzáskörzetében tapasztalható – jelentős növekedése indokolja. Megvalósulásával kiszolgálja a térség növekvő mennyiségi és nyomás igényeit és hozzájárul Budapest és környéke biztonságos gázellátásához. A fentiek ismeretében a Magyar Energia Hivatal határozatában (363/2006.) módosította az FGSZ Zrt. földgázszállítási működési engedélyét, megerősítve ezzel a vezeték megépítésének szükségességét.

A pilisi projekt előkészítése során a szakmai felügyeletet biztosító FGSZ – mint minden hasonló esetben – most is a lehető legkörültekintőbben járt el, minden törvénybeli kötelezettségnek eleget tett, s ezt alvállalkozóitól is megkövetelte. A nyomvonal kijelölést és a tervkészítést követően a Budapesti Bányakapitányság ­valamennyi érintett szakhatóság és önkormányzat egyetértő állásfoglalását figyelembe véve – 2007_április 24-én adta ki az építési engedélyt. Az elfogadott tervek szerint a kivitelezési munkálatokat 2008. december 31-ig kell befejezni.

A vezeték nyomvonala különböző okok miatt (bánya, vasút, település és egyéb akadályok) nem kerülhette el az erdős területeket. A tervezéskor azonban külön ügyelnek arra, hogy a természeti értékeket legkevésbé zavaró vonalvezetést alakítsanak ki. A kijelölt nyomvonal így zömmel erdészetileg gyenge minőségű és ökológiai szempontból is kevésbé értékes tájidegen fenyő, illetve nem őshonos akácerdőkön vezet keresztül. Az építés során pedig a törvényi előírásoknál szigorúbb elveket alkalmaznak, az erdős területeken ugyanis a szokásos 30 m helyett 20 m széles munkaterületet hagytak jóvá a kiviteli tervben. Ez ugyan többlet költségekkel is jár, de éppen a környezetvédelemre való tekintettel a beruházó vállalta a megnövekedett terheket.

A kész nyomvonal pedig egy 10 m széles gyepes terület lesz, amely így a zöldfelület jellegét nem veszti el. Az erdészeti hatóság a gázvezeték által elfoglalt terület 2,5 szeresének megfelelő nagyságú csereerdő telepítését írta elő a beruházó FGSZ Földgázszállító Zrt-nek. A pilisvörösvári medencében így összesen 34 hektár új erdő telepítése valósul meg.

Összességében tehát elmondható, hogy a beruházás befejeztével több zöldfelület lesz a térségben, mint eddig volt, ráadásul az új telepítés ökológiai, erdészeti, tájképi szempontból is sokkal értékesebb, őshonos tölgy és csertölgy fafajú erdőket hoz létre.

Kérem Képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Budapest, 2008. február 25.

Üdvözlettel:

Dr. Kákosy Csaba
MINISZTER
(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

---

Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter válasza Gulyás Dénes országgyűlési képviselőnek (Az eredeti levél beszkennelt formában elérhető itt!)

PT/30 (2008)

Gulyás Dénes úrnak
országgyűlési képviselő

Tisztelt Képviselő Úr!

“Ezt nevezi Ön környezetvédelemnek?” címűt az Országgyűlés Házszabálya 91. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint K/4942. számon hozzám intézett írásbeli választ igénylő kérdésére a következő választ adom:

A pilisvörösvári medencében az FGSZ Földgázszállító Zrt. beruházásában épül a földalatti gázszállító távvezeték. Az OLAJTERV Tervező Iroda Kft. már a tervezés előkészítése során (2006 januárjában) tájékoztatást kért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtóságától a beruházás által esetleg érintett védett természeti területek, a Natura 2000. területek és egyéb védett természeti értékek elhelyezkedéséről, valamint a vonatkozó előírásokról. Az Igazgatóság már ebben a korai szakaszban tájékoztatást adott arról, hogy melyek azok a védett természeti területek, amelyeken a vezeték nyomvonala nem haladhat át.

A MOL Földgázszállító Zrt. földalatti gázvezeték létesítésével kapcsolatban 2006-ban több alkalommal egyeztető tárgyalást folytatott a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársaival, amely tárgyalásokon a Nemzeti Park Igazgatóság szakértői is részt vettek és a természetvédelmi jogszabályoknak megfelelő szakvéleményt adtak és egyes szakaszok tekintetében javaslatot tettek alternatív nyomvonal kialakítására.

A nyomvonal kijelölése és az ennek alapján készített terület-kimutatás alapján az Igazgatóság megállapította (erről tájékoztatta a Felügyelőséget is), hogy a vezeték tervezett nyomvonala csak igen csekély mértékben érinti a Budai Tájvédelmi Körzet területét, továbbá, hogy a kérelemben szereplő területek európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem érintenek. Megállapította továbbá, hogy a Pilisvörösvár és Százhalombatta között tervezett vezeték nyomvonala szinte teljes egészében természetvédelmi szempontból közömbös szántókon halad, s a fentiek következtében a tervezett vezeték megépítése a természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. Ugyanekkor felhívta a figyelmet a természetvédelmi érdekekre és a botanikai értékek védelmére.

A MOL Földgázszállító Zrt. 2006. szeptember 22-én előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be – módosított nyomvonallal – a meglévő Pilisvörösvári csomópont és a tervezett Perbál szakaszoló állomás közötti, valamint a meglévő Százhalombatta DHE Gázátadó és Perbál közötti szakaszra vonatkozóan. Az Igazgatóság a 2006. őszén folytatott egyeztetések során szakvéleményében megállapította, hogy a Pilisvörösvár csomópont – Perbál szakaszoló állomás földalatti földgázszállító vezeték tervezett nyomvonala Piliscsaba területén érinti a Budai Tájvédelmi Körzet, valamint a Natura 2000 hálózat Budai-hegység kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területét, Tinnye és Piliscsaba települések területén ezen kijelölések közvetlen közelében, halad, Pilisvörösvár területén pedig helyi jelentőségű védett természeti területet keresztez. Az Igazgatóság álláspontja szerint a tervezett beruházás megvalósítása megoldható a természetű értékek károsodásának minimalizálásával, amennyiben az alábbi előírásokat betartják:

1. A meredek területen mechanikai talajmegfogás szükséges a vezeték fölötti talajrétegben.
2. Az építési munkálatok során az anyagdepókat csak egyeztetett helyen lehet elhelyezni.
3. A fa- és cserjeirtás csak a vegetációs időszakon kívül történhet.
4. A talaj felső rétegét a munkák befejeztével vissza kell teríteni.

Az előzetes vizsgálati eljárás lezárásaként a Felügyelőség határozatban rögzítette a további engedélyek megszerzéséhez szükséges környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat, feltételeket, amelyek a Budapesti Bányakapitányság, mint hatóság által kiadott engedélyben – betartandó előírásként – megfogalmazódtak.

A fentiekből látható, hogy a tervezés, és a kivitelezéshez szükséges előkészítő eljárások a természetvédelmi, tájvédelmi szempontok érvényesítésévei folytak le.

Ennek eredményeként a kijelölt nyomvonal zömmel erdészetileg gyenge minőségű és ökológiai szempontból is kevésbé értékes teleteken vezet keresztül.

Képviselő úr figyelemfelhívó kérdése nyomán tájékoztattuk a Felügyelőséget bejelentésének tartalmáról és javaslatot tettünk arra, hogy helyszíni szemle során vizsgálják meg, hogy a kivitelezés folyamán a beruházó az engedélyben foglaltak szerint járt-e el.

Kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Budapest, 2008. február 25.

Üdvözlettel:

Dr. Fodor Gábor
Miniszter
(Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium)

---

POLGÁRMESTERI KÖZLEMÉNY

Az elmúlt egy hétben az Interneten terjedő e-mailekben és több elektronikus médiumban is téma lett a Pilisen át Százhalombattára vezető MOL gázvezeték. Ezúton tájékoztatok minden érdeklődőt, hogy a vezeték létesítésében a Pilisvörösvári Önkormányzat sem mint tulajdonos, sem mint kezelő, sem mint engedélyező hatóság nem érintett.

Ennek ellenére, a környezet védelme és a vezeték nyomvonalával által érintett tulajdonosok érdekvédelmének segítése érdekében az ökormányzat az elmúlt év tavaszán több határozatot hozott a témában. Tiltakozott a tervezett beruházás ellen, javaslatokat tett a nyomvonal módosítására, még ügyvédet is fogadott annak érdekében, hogy megtudja: mit tehet a város a gázvezeték építése ellen.

Sajnos keveset sikerült elérnünk. Az építési engedélyt ugyanis a Budapesti Bányakapitányság adta ki, és ő szerezte be előzetesen a különböző szakhatósági hozzájárulásokat is (többek között pl. a Környezetvédelmi Felügyelőségtől). A Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatalnak szakhatóságként csak a nyomvonal minimális befolyásolására volt lehetősége. A MOL illetékesei ezt annak idején így fogalmazták meg: “Ha a Városházán akartuk volna keresztülvinni a gázvezetéket, Önök akkor is legfeljebb kérhették volna, hogy kerüljük el azt.”

Az Önkormányzat részéről mi mindent megtettünk ebben az ügyben, amit tehettünk. Több ízben tárgyaltunk és leveleztünk a MOL-lal, ügyvédet fogadtunk az önkormányzat mozgásterének feltérképezésére, összehívtuk egy fórumra a tulajdonosokat, jogi tanácsadást szerveztünk számukra, még a Levegő Munkacsoportot is megkerestük az ügyben. Munkánk eredménye az lett, hogy a MOL “időhúzás” miatt az önkormányzatot 100 millió Ft-os perrel fenyegette, államigazgatási jogkörben okozott kár címén. A fenyegetést az önkormányzat által megbízott jogi szakértő komolyan veendőnek minősítette. – Idézet az általa készített szakértői anyagból: “.egy esetleges államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése esetén (mely igény külön eljárás során bizonyítandó azzal, hogy a kár bekövetkezett, a károkozó jogellenesen és neki felróhatóan járt el, továbbá az ezek közötti okozati összefüggés egyértelműen levezethető) az önkormányzat esetleges helytállási kötelezettsége is előtérbe kerülhet.”

Az önkormányzat tehát annak ellenére, hogy nem a tulajdonosa, és még csak nem is a kezelője az érintett területnek, mindent megtett annak érdekében, hogy a gázvezeték okozta természeti és gazdasági károk mérséklődjenek.

Tisztelt Érdeklődők!

További információként ajánlom a szóban forgó gázvezetékkel kapcsolatban a Vörösvári Újságban eddig megjelent híradásokat, cikkeket, melyek elérhetősége az újság on-line kiadásában a következő:

Tájékoztató a 2007. február 8-i ülésről:
http://archiv.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2007/marcius/3.htm

Polgármesteri interjú
http://archiv.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2007/aprilis/4.htm

Gázos téma – avagy a hálózat csapdájában?
http://archiv.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2007/majus/3.htm

Épül az új gázvezeték. Lakossági bejelentések a nyomvonalról
http://archiv.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2007/november/5.htm

Pilisvörösvár, 2008. február 14.

Gromon István s. k.
polgármester

---

MOL szóvivői tájékoztató a Pilist érintő gázvezetékről

Szerző: Lakatos Edina szóvivő

A Pilist is érintő gázvezetéket a MOL Nyrt. leányvállalata, az FGSZ Földgázszállító Zrt. építteti. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. számára a természetvédelemmel kapcsolatos ügyek szigorú és megalapozott elvárásokon alapulnak, ezért feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtsunk a kérdéses projektről.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. saját beruházásában építi a Pilisvörösvár-Százhalombatta DN 800 PN 63-as földalatti gázszállító távvezetéket, amelynek elkészültével a már évek óta tervezett budapesti körvezeték teljesedhet ki hamarosan.

A földgáz iránti igény az elmúlt évek során világszerte jelentősen megnövekedett. Magyarországon ez különösen a főváros vonzáskörzetében tapasztalható. Az előrejelzések szerint a lakossági és az ipari fogyasztók gázfelhasználása a jövőben is folyamatosan növekedni fog, így a biztonságos gázellátás érdekében szükség van új vezetékek telepítésére. A Pilisvörösvár-Százhalombatta DN 800 PN 63 távvezeték megépítését délnyugat-Budapest és Százhalombatta környékén jelentkező jövőbeni földgázszállítási igények teszik szükségessé. A vezeték amellett, hogy kiszolgálja a térség növekvő mennyiségi és nyomás igényeit, hozzájárul Budapest és környéke gázellátásának biztonságához. Tekintve, hogy a térség az ország egyik legnagyobb fogyasztási körzete, a vezetéknek országos jelentősége lesz. E vezeték megépítése nélkül a főváros és agglomerációjának gázellátása 2010 után nem biztosítható. A fentiek ismeretében a Magyar Energia Hivatal határozatban (363/2006) módosította a Társaság földgázszállítási működési engedélyét, megerősítve ezzel a vezeték megépítésének szükségességét.

Az ismeretlen szerző interneten terjesztett prezentációja számos nyers fotóval illusztrálja a Pilisben végzett munkálatokat, úgy beállítva vállalatunkat, mintha meggondolatlanul és felelőtlenül végeznénk beruházást az erdő területén. Szükséges elmondani, hogy a kérdéses pilisi projekt előkészítése során a szakmai felügyeletet biztosító FGSZ, mint minden hasonló esetben, most is a lehető legkörültekintőbben járt el, minden törvénybeli kötelezettségnek eleget tett, s ezt alvállalkozóitól is megkövetelte.

Tájékoztatásul a részletek:

A nyomvonal kijelölési és tervkészítési fázist követően a kiviteli munka a Budapesti Bányakapitányság 2007. februári határozataival kezdődött meg. Az elfogadott tervek szerint a kivitelezési munkálatokat 2008. december 31-ig kell befejezni. (A Kőolajvezetéképítő Zrt. fővállalkozásában épülő vezeték hossza 55 km)

A beruházás tervezési fázisában a jogszabályokban előírt ügyfélkörrel megtörténtek az engedélyeztetések. A 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet szerinti előzetes környezeti vizsgálat kimutatta, hogy a beruházásnak jelentős környezeti hatása nincs. Az előzetes vizsgálatba, a jogszabály alapján, bevonásra kerültek a vezeték nyomvonalán érintett önkormányzatok is. A jogszabály alapján, a vizsgálati anyag és a lezáró határozat is az önkormányzatoknál kifüggesztésre került, így biztosítva a nyilvánosság részvételét az eljárásban. A Budapesti Bányakapitányságnál indított építési engedélyeztetési eljárásban az önkormányzatok és a zöldhatóság is hatóságként érintett volt.

A vezeték nyomvonala különböző okok miatt (bánya, vasút, település, és egyéb akadályok) nem kerülhette el az erdős területeket. A tervezéskor azonban a hatóságokkal, és a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt., valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértőivel is szorosan együttműködve megkerestük a természeti értékek szempontjából legkevésbé fájdalmas megoldást. A kijelölt nyomvonal így zömmel erdészetileg gyenge minőségű, és ökológiai szempontból is kevésbé értékes tájidegen fenyő, illetve nem őshonos akácerdőkön vezet keresztül. A nyomvonal vezetése minden esetben az önkormányzatok és tulajdonosok megkeresésével került kitűzésre.

A 2008. december 31-ig befejeződő 55 km-es szakaszon történő vezetékfektetés munkálatai a Pilis 58000 hektárjából mindössze 13,4 hektárt érintenek.

A természeti környezet megóvása érdekében az építés során a törvényi előírásoknál szigorúbb elveket alkalmazunk, az erdős területeken ugyanis a szokásos 30 m helyett 20 m széles munkaterület lett a kiviteli tervben jóváhagyva, s aztán kialakítva. Ez ugyan többlet költségekkel is jár, de éppen a környezetvédelemre való tekintettel a beruházó vállalta a megnövekedett terheket.

Az eredeti terveket egy ízben módosítani kellett, mivel a kijelölt nyomvonalon illegális szemétlerakóra bukkantak a kivitelezők, amelyen a környékbeliek elsősorban építési hulladékot halmoztak fel az elmúlt évek során. Az FGSZ mérlegelte, hogy saját költségén számolja fel az illegális lerakót, ám ez a milliárdos költség közel 20 százalékkal drágította volna a beruházást. Ezt a jelentős többletterhet az FGSZ nem kívánta a gázfogyasztók közösségével megfizettetni. Az új nyomvonal nem esik sem helyi, sem pedig úgynevezett Natura 2000 védettség alá, kijelölése nem okozott többletköltséget, s miután cserjés területről van szó, több fát sem kellett kivágni. A nyomvonal módosítás bejelentése az előírásoknak megfelelően megtörtént a Budapesti Bányakapitányság felé.

Fontos aláhúzni, hogy a kész nyomvonal egy 10 m széles gyepes terület lesz, amely az erdőterület, illetve zöldfelület jellegét nem veszíti el. Az erdőterület tehát nem csökken a gázpászta területével, hisz más erdőkben is vannak hasonló, gyeppel borított nyiladékok. Környezetvédelmi szempontból fontos hangsúlyozni, hogy az erdészeti hatóság jogszabályi alapon a gázpászta nyiladéka által elfoglalt terület 2,5-szeresének megfelelő nagyságú területen írta elő az építtető, FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek csereerdő telepítését a térségben. A pilisvörösvári medencében összesen 13,4 hektárt foglal el jelenleg az új gázvezeték erdőn átvezető építési területe, ami miatt a térségben 34 hektár új erdő telepítése valósul meg.
A csereerdősítést a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei végzik, a Pilis érdekeit szem előtt tartó természetvédelmi szempontok maximális figyelembe vételével.

Összességében tehát elmondható, hogy a beruházás befejeztével több zöldfelület lesz a térségben, mint eddig volt, ráadásul az új telepítés ökológiai, erdészeti, tájképi szempontból is sokkal értékesebb, őshonos tölgy és csertölgy fafajú erdőket hoz létre.

Bízom benne, hogy a fenti információk segítenek teljesebb képet nyújtani a vezetéképítés hátteréről.
Siófok, 2008. február 19.

Lakatos Edina szóvivő FGSZ Földgázszállító Zrt.
8600 Siófok, Tanácsház u. 5. I. em. 108.
Tel.: 06-84/505-119 e-mail: edlakatos@mol.hu