Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza c. monográfiája alapján

A mai Városháza épülete az 1700-as évek elejétől postakocsi-állomás (postaház), majd közel 200 éven át vendégfogadó volt. 1895-ben költözött a községi képviselő-testület ebbe az épületbe.

GalgóczyKárolytól tudjuk, hogy 1690-ben Vörösvárott már volt postamesterVörösváron, Huszár István személyében. Az 1718-as postatérképen jóllátható Budáról (Ofen) kiinduló postajárat vonala, mely Weresvar (Vörösvár)és Doroh (Dorog) érintésével vezet a Duna mellett Győr ill. Bécs felé.A Bécs és Buda közötti postajárat Buda előtti utolsó állomása Veresvárvolt. A postakocsi-állomás a mai Városháza épületében volt.

Az 1745-ben Győrben kiadott „Házi és úti új kalendárium”-ban „Rendi az Magyarországi és Erdélyi Postáknak” cím alatt az útvonalat is megtaláljuk: „Béts – Fissmény – Német-óvár – Jarendorf – Moson – Öttövény – Győr – Gönyű – Komárom – Neszmély – Nyerges-újfalu – Dorog – Veresvár –  Buda.”

1749-ben hivatalosan is megnyílt Bécs és Buda között a postajárat a „Kaiserstraße”-n (később Bécsi út). Ezt a fő közlekedési utat Budáról Vörösváron át Bécsbe Mária Terézia építtette 1749-ben. Ettől kezdve a postakocsik a Mária Terézia építtette új úton közlekedtek.

Ezen az úton közlekedett a királynő is. Feljegyzések szerint 1751. augusztus 4-én Budára menet férjével együtt megállt Vörösváron, arra azonban nincsen bizonyíték, hogy meg is szállt volna a postakocsi-állomás épületében, amint azt dr. Réthy Zoltán a Községháza című versében megírta.

1895. november 17-én adták át a forgalomnak a Budapest-Esztergom vasútvonalat. A vasúthálózat kiépültével a postajáratok megszűntek, így a postakocsi-állomásra sem volt tovább szükség. Az épületet községházává alakították át. Ennek egyik tárgyi emléke egy letört lépcsőfok volt, amit a legutóbbi időkig is lehetett látni az épületben. A lépcsőfokot egy elszabadult hordó csorbította ki. 1895-ben költözött a községi képviselő-testület a mai városházába.

Az egyik legrégebbi, 1905-ből származó pilisvörösvári képeslapon már az új Községháza látható.

A XX. században a Községházát többször átalakították. Az 1960-as években még megvolt a tetején lévő toronyszerű építmény. Ez amolyan tűztoronyféle volt, ahonnan a határt figyelték, nincs-e tűz. Később ezt a szerepét elveszítette, 1974-ben le is bontották a kéményekkel együtt, és az egész tetőt laposabbra építették át. Ekkor az épület két hátsó sarkán lévő várszerű támfalat (mely az egykor valószínűleg itt – vagy legalábbis a közelben – emelkedett törökkori várra is utalt), ekkor bontották el. Magában az épületben is lehet néhány kő az egykori várból. (A feljegyzések szerint a török palánkvár egyes részei kőből voltak.) Ugyancsak akkor vették le az épület udvar felőli oldalának faláról azokat a fémkarikákat, amelyhez annak idején a lovakat kötötték ki.

A tetőre a rendszerváltás idején került fel az órát magába foglaló tetőrész.

1997-ben, a várossá nyilvánítás évében felújították az épület homlokzatát, s vele együtt a homlokzati feliratot is. Ekkor lett a Községháza új neve: Városháza.

A közel három évszázados épület ma is reprezentatív székhelye az Önkormányzatnak.