Az I. világháború és következményei

In.: Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza. Pilisvörösvár Város Önkormányzata, Pilisvörösvár, 1998.

1914. június 28-án dördültek el Szarajevóban a lövések, amelyek nem csak a trónörökös Ferenc Ferdinánd és felsége életét követelték. A I. világháború kezdetét jelentették, amelyre a részvevő államok közül egyik sem volt felkészülve. Miután a politikai helyzet a trónörökös meggyilkolása után egyre élesebb lett, július 31-én a monarchia elrendelte az általános mozgósítást abban a hiszemben, hogy „Szerbia nekünk csak a reggelink.” – ahogy azt akkoriban mondták

Írta: Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza. Pilisvörösvár Város Önkormányzata, Pilisvörösvár, 1998.

1896-ban egy belga tőkecspoort bányát nyitott Szentiván községben.Hamarosan kiderült, hogy a szénmező átnyúlik Vörösvár határába. Ezértelhatározták, hogy Vörösvárott is nyitnak bányát. 1903-ban megkezdtékaz ikerakna1mélyítését a község déli részén, s a belga tröszt vezérigazgató neveután elnevezték Lipót aknának. Mindkét aknát futóhomokon át 210 mmélyre fúrták. Az I. sz. akna 210 méteres szintjéről 200 m alapvágatután ereszkét mélyítettek 246 méteres szintre. Ezen folyt a szállítás.Ugyanúgy a II. sz. aknától is mélyítettek egy ereszkét (az I. sz.aknával párhuzamosan) a 246 méteres szintre szellőztetés céljából.

In.: Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza. Pilisvörösvár Város Önkormányzata, Pilisvörösvár, 1998.

A csehszlovák válság

A II. világháborút megelőző háborús hangulat már a csehszlovák válsággal kezdődött, amely 1938 őszén érte el tetőpontját. A nagyhatalmak által cserbenhagyott csehszlovák állam összeomlásával a Horthy Miklós kormányzó által beindított és már régóta képviselt revíziós politika Hitler és Mussolini segítségével meghozta első gyümölcsét.

Írta: Fogarasy Attila Vörösvári Újság 2003. október

A bányatelepi kápolna épületét 1922-ben építették. Eredetileg bányászok elszállásolására használták. Ez volt a II. sz. munkásotthon (legényszállás). Csak férfiak lakták, nőtlenek, illetve olyan családfők, akiknek a családja nem Pilisvörös-váron lakott. Az épület eredetileg a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. tulajdona volt.

1931 januárjában hatóságilag bezárták a pilisvörösvári plébániatemplomot közveszélyes volta miatt. A helyreállítás ideje alatt nem lehetett misézni a templomban. Vasár- és ünnepnap a faluban lakó hívek számára a Templom téri leányiskola összenyitható kettős termében volt a mise; a bányatelepi híveknek pedig a Bányaigazgatóság a ma is kápolnának használt nagytermet bocsátotta rendelkezésre istentisztelet céljára.

Előzmények

Írta: Fogarasy Attila 2003. Megjelent: Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Pilisvörösvár. Jubileumi évkönyv 1963-1993-2003

1924-ben alapította meg 22 tanulóval Kralovichné Kullmann Jolán Pilisvörösváron a polgári iskolát. A magánintézmény 1927-ben állami polgári iskolává vált, amely egy évtizeden át a Puskin utca 8. szám alatt működött. Első igazgatója Kralovichné Kullmann Jolán volt. Mivel ez az épület hamarosan szűknek bizonyult, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével 1938-ban a község a Vásár téren új épületet emelt, amelyet 1938. december 5-én avattak fel ünnepélyes keretek között. A polgári iskolának ekkortájt már közel 300 tanulója volt. Az intézmény igazgatójává 1938 szeptemberétől Lejtényi Győzőt nevezték ki. Néhány év múlva tanártársa, Csonka József vette át a feladatát, aki évtizedeken keresztül, egészen 1975-ig állt az intézmény élén. (A polgári iskola 1948-ig működött, akkor alakult át általános iskolává. 1975-ben a falu két általános iskoláját összevonták egy közös intézménnyé.)