Látnivalók
|
Látnivaló neve:
|
Leírás:
|
Fotók:
|
| Bányász emlékpark (Rákóczi utca) |
Pilisvörösváron 1903 és 1940 között működött bánya. A pilisvörösvári kőszénbánya a világháború első évére 1,5 millió mázsa termelést ért el. A termelés növekedése azonban nem jelentette a bányászok életszínvonalának emelkedését. A magas árak, az indokolatlan elbocsátások, az önkényeskedések és az alacsony bérek miatt 1928. november 23-án sztrájkba léptek a bányászok. A jelenlegi emlékművet Bajnok Béla készítette a bányász sztrájk 50. évfordulójára 1978-ban. Ennek elődje a bányatelepen, a fő út mellett volt elhelyezve. Az új emlékmű a Városháza elé került felállításra, ekkor a régit a helyéről eltávolították. Bajnok Béla alkotása egy 3 méter magas mészkőszikla, közepén tárna alakú kivágásban bronz karbidlámpa, alatta a következő vésett felirat: „AZ 1928-AS PILISVÖRÖSVÁRI BÁNYÁSZSZTRÁJK EMLÉKÉRE”. Az emlékművet 2010-ben helyezték át ide, az egykori bányatelep központjába. A bányász emlékpark Zelenai István nyugalmazott bányamérnök tervei alapján készült és a bányászcsille emlékművel kiegészítve nyerte el a mai formáját 2011-ben. | Fotók |
| Bányatavak (Bányató utca) |
Az úgynevezett “slemung”, becenevén “slötyi” 5 tóból áll, melyek a kőszénbánya eliszaposításával keletkeztek. (A kőszénbánya 1940. december 1-jén állt le.) A tavak neve: Nagy-tó (Slötyi), Kacsa-tó, Pálya-tó, Cigány-tó, Kornéli-tó) | Fotók |
| Bányatelepi kápolna (Szent Borbála plébániatemplom) (Fő út) |
A bányatelepi Szent Borbála templom, más néven bánya-kápolna. Ma az előcsarnokban található az a hármas tagolású festmény, amely régebben a főoltár fölött volt elhelyezve. A kép középső része Szent Borbála vértanút, a bányászok védőszentjét ábrázolja, fehér ruhában, piros palásttal. Baloldalt az egykori pilisvörösvári kőszénbánya Lipót-aknája látható a munkába igyekvő bányászokkal, akik védőszentjük segítségét kérik. A jobboldali rész fejtésen dolgozó bányászokat ábrázol. A képet Molnár Géza festette 1936-ban. A Szent család és a Szent Anna Szűz Máriával című festmények, valamint a Fájdalmas Szűzanya szobra a plébániatemplomból kerültek át a kápolnába. A folyosón található egy nagyméretű Lourdes-i barlang is. A kápolnában Szent Borbála szobor is van. A régi szobrot a kápolna búcsúnapján a bányászok vállukon vitték a plébániatemplomba körmenetben vonulva. 2003. szeptemberében megújították a több mint nyolcvanéves épület külsejét. Az épület egyik ékessége lett a főbejárat felett elhelyezett ólomüveg ablak, amely Szent Borbálát ábrázolja. Az előkertbe egy helyi kőszobrász Szent József és Szent István királyt ábrázoló szobrot adományozott. Ugyanezen személy a belső kertbe Szent Erzsébet és Assisi Szent Ferenc szobrot készített. |
Fotók |
| Bányász emlékszoba (Rákóczi u. 5.) |
2008-ban (a pilisvörösvári bányászsztrájk 80. évfordulója alkalmából) az egykori tiszti kaszinó épületében (ma Városi Napos Oldal Szociális Központ), a Rákóczi u. 5. sz. alatt egy Bányász emlékszobát alakított ki az önkormányzat a Bányász Szakszervezeti Szövetség Pilisi Nyugdíjas Alapszervezetével együttműködve, s ebben helyezte el a közönség számára is bemutatható módon a fennmaradt pilisvörösvári bányász relikviákat és dokumentumokat. Az elmúlt években többször kellett költöztetni a gyűjteményt, jelenleg az emlékszoba a szociális központ épületének alagsorában kapott helyet, melyet a 2019. évi Bányásznapra, az utolsó Pilisi bánya bezárásának 50. évfordulója alkalmából újított fel és adott át az Önkormányzat. |
Fotók |
| Erdei kápolna (Kápolna utca) |
A Tizennégy Segítőszent és a Fájdalmas Szűzanya kápolnája. Dr. Bonomi Jenő 1939-ben írt „DIE KULTSTÄTTE DER VIERZEHN NOTHELFER IN PILISVÖRÖSVÁR” tanulmánya alapján: A mai kápolna elődjét 1780 körül építtette Spiegelberger Gáspár, amit 1787-ben a nagy látogatottság miatt ki kellett bővíteni. Kezdetben adományokból tartották fenn a kápolnát, amik idővel megfogyatkoztak és az épület állaga erősen megromlott. Az 1830-as évekre már olyan rossz állapotba került a kápolna, hogy már nem volt érdemes a felújítására áldozni. Venisch Ferenc plébános leveléből tudjuk, hogy 1843-ban már felmerült az ötlet, hogy inkább az előző helyére építenek egy új kápolnát. Ez a terv 1850-ben valósult meg. A következő év június 10-én kedden, azaz pünkösd harmadnapján szentelte fel az új kápolnát Ernst Ignác ürömi plébános. A korabeli jegyzetekből tudjuk, hogy egykor 3 oltár volt a kápolnában, mára már csak egy, a kápolnával egy idős oltár van. Stílusa rokokó és teljes mértékben fából készült. A blondel keretes oltárkép a Máriacelli Szűzanyát ábrázolja. Kezdetben a falak tele voltak szentképekkel, mára már csak néhány darab maradt meg. Szentmisék Húsvéttól Mindenszentekig vannak szombat reggel 8:00-kor tartva német nyelven. A kápolna búcsúnapja régen Pünkösd utáni kedden volt, ma már Pünkösd hétfőn. A kápolnában, díszes ereklyetartóban található meg a Szent Kereszt egy darabja, melyet Majthényi Mária ajándékozott Pilisvörösvárnak. A Műemlékvédelmi Hivatal 1988-ban védetté nyilvánította a kápolnát. |
Fotók |
| Erdei kápolna mögötti park (Kápolna utca) |
2009-ben létesült közpark, mely pünkösdhétfőn, az Erdei kápolna búcsúnapján a szabadtéri szentmise helyszíne, év közben a környéken lakók és az Őr-hegy alatti vikendesek és az erre járó turisták pihenésére szolgáló közpark. Közelében található a 2011-ben a Német Nemzetiségi Önkormányzat által felújított régi közkút. | Fotók |
| Falumúzeum (Helytörténeti gyűjtemény) (Kápolna utca 10.) |
A hagyományőrző Egyesület gyűjteménye a tradicionális sváb viseletet, az egykori bútorzatot és a régi használati tárgyakat tárja elénk. | Fotók |
| Gizella-szobor (Templom tér) |
Bajor Gizellának, Szent István király feleségének bronzszobra. Pilisvörösvár törzslakosságának bajor és német származására utal. | Fotók |
| Hősök emlékművei (Hősök tere) |
1920. augusztus 20-án szentelték fel az I. világháború hősi halottainak emlékművét a vörösvári régi temetőben, az országút mellett. Az alkotó Krasznai (Krausz) Lajos szobrász mester volt. A műkő emlékmű fő alakja egy gyalogos katonát ábrázoló féldombormű, felette koszorúban kereszt, tetején egy szárnyát széttáró, jobbra tekintő turulmadár. Az emlékmű alsó részén márványtáblába voltak vésve az elesettek nevei, ez később eltűnt. A szobrot két évtizeddel később az országzászlóval és a mécstartóval együtt áthelyezték az új óvoda elé a Hősök terére korláttal övezve. A korábban egy egyszerű léckerítéssel körülvett szobor így igazán figyelemre méltó módon kerülhetett újra a látogatók elé. Egy korabeli plakát szerint az emlékművet 1944. június 4-én avatták fel. Idővel a szovjet katonák emlékműve is a szomszédságába került. 2014-ben felújították a szobrot és márványtáblákon ráhelyezték a 106 vörösvári és 4 itt elhunyt bosnyák katona nevét. 1991-ben készült az ’56-os emlékmű Molnár Sándor kőfaragó mester jóvoltából. Október 23-án került sor az ünnepélyes felavatásra. Az I. világháborús emlékműhöz tartozó mécstartót talapzatra helyezték. Az emelvényre tábla került a következő szöveggel: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére”. A vörösvári Fedor Lajosnak emléket állító tábla 2005 októberében került az emlékműre. 1993. március 15-én avatták fel az egykori országzászló helyén felállított 1848-as emlékművet, melyet Molnár Sándor kőfaragó készített. A félbetört kőoszlopon a szabadságot jelképező kokárdát láthatjuk. 2002. május 25-én avatták fel a II. világháborús emlékművet, amely a mécstartó régi helyére került. A Sax László kőszobrász-kőfaragó által készített emlékmű tetején egy rohamsisak látható, mely alól egy babérág hajlik le az emlékműre. A felső részre rá lettek vésve a II. világháborúban elesett vörösváriak nevei. A tér Fő utca felőli oldalán kapott helyet 2009-ben a Trianon emlékmű. |
Fotó |
| Kálvária kápolna (Kálvária utca) |
A dokumentációkból ismerjük, hogy a kálvária domb mai kápolnájának őse a XVIII. század elején már állt. Az 1710-es pestisjárvány idején itt imádkoztak a hívek a kór elmúlásáért. Ebben az időben más kápolna még nem állt a feljegyzések szerint, így a nagytemplom mellett itt tudtak áhítatos lélekkel könyörögni a hívek. Ez a kápolna 1840-ben romokban hevert. A mai kápolna az 1850-es években épült, 1860-ban több fogadalmi képet is ide helyeznek a nagytemplomból. Az utóbbi évtizedekben többször is betörtek és kifosztották. Ekkor tűnt el az ősi szentsír-korpusz is. A kálvária jelenlegi stációi 1901-ben épültek. A régi, festett stációképek az idők folyamán rongálódtak és eltűntek. Természetesen legfontosabb szerepet nagypénteken kap a kápolna. Ekkor virágokkal, barkaágakkal és gyertyákkal díszítik az oltáron elhelyezett szentsír korpuszt. A hívek akár egyénileg, akár a pap vezetésével a kálvárián keresztúti ájtatosságot végeznek, majd mindenki meglátogatja a kápolnában elhelyezett szentsírt. A kápolna és a stációk a 2000-ben végzett felújításkor nyerték el a mai formájukat. | Fotók |
| Kálvária-domb (Kápolna utca) |
A helyi gyerekek kedvelt szánkózó helye télen és családok kirándulóhelye jó időben a Vörösváron csak „káli”-nak becézett domb. A domb tetejéről gyönyörű kilátás nyílik. | Fotók |
| Karátsonyi-ligeti Szent Család templom (Kisfaludy utca) |
Új építésű katolikus templom. | Fotók |
| Katolikus temető (Csobánkai u. 34. ) |
Régi terméskő és hagyományos pilisvörösvári műkő síremlékekkel, valamint a II. világháborúban elesett német és szovjet katonák sírjaival. | Fotók |
| “Lahmkruam” Helytörténeti Emlékpark (Petőfi S. u.) |
A zsidótemető melletti agyagbánya (Lahmgrube) gödrében kis tó alakult ki, melyet svábul Lakmkruam-nak neveztek. A tavat az 1970-es épekben betemették, s helyén a Vízgazdálkodási Vállalat telephelye, majd általános iskolai gyakorlókert volt. Ezt 2009-ben az önkormányzat helytörténeti emlékparkká alakította, kis mesterséges tóval, melyben 11 kétnyelvű helytörténeti tábla mutatja be Pilisvörösvár 320 éves történelmét az első sváb betelepülésektől napjainkig. A táblák szövege elolvasható itt » |
Fotók |
| Maria-hilf kápolna (Pfeiffer kápolna) (Vásár tér) |
A Vásár téren álló kápolna sokaknak Pfeiffer kápolna néven ismert. Hivatalos neve Segítő Szűz Mária kápolna (Mariahilf kapelle). A pestisjárványhoz kötődve épült. Bár a járvány hullámai már alábbhagytak Steinmillner Mátyás molnár és felesége Magdolna mégis 1774-ben készíttette el fogadalmi képét. A festményen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal baldachin alatt, népi nevén Segítő Szűz Mária/Mariahilf. Az oltár fából faragott díszítésével és fából készült angyalaival rokokó stílusú. A képhez kápolnát is építtetett az említett molnár család.
A kápolna valamikor a falu szélén állt, így a körmenetek egyik állomása volt. Ezen fontos szerepe mellett nagypénteken is látogatták a hívek. Az oltáron kis szentsírt állítottak, köré virágokat és égő gyertyákat helyeztek. A gyertyák fénye mellett imádkoztak itt azok, akik a kálváriára igyekeztek keresztutat végezni. Sokan itt imádkoztak a betegségeik, problémáik enyhüléséért. Az épületet többször renoválták, jelenlegi formáját a 2000-ben végzett felújításkor nyerte el. |
Fotók |
| Római katolikus plébánia (Templom tér 1.) |
1692 óta van tudomásunk az első plébániáról. Miután az első betelepülők megérkeztek a Fekete-erdőből, hamarosan felépítették a plébániát. Az idők során már többször átépítették. Homlokzati fülkéjében Szent Imre, a magyar ifjúság védőszentjének festett szobra látható. | Fotók |
| Római katolikus plébániatemplom (Templom tér) |
A templom 1703-ban épült föl, építője Johann Danckmayr, helyi kőműves. Placid Khemetmilner plébános 1705-ben szentelte fel Szent Fülöp és Jakab tiszteletére. 1757-től biztosan Mária mennybemenetele (aug. 15.) a templom búcsúnapja, titulusa. Az épületet többször renoválták, majd 1797-ben a hajót kibővítették, és új tornyot építettek, 1802-ben a templom szentéllyel és sekrestyével bővült. 1932-34-ben egy méterrel megmagasították a templomot és bádogtetőt tettek rá. 1954-ben teljes felújításon esett át és a klasszicista stílus jegyeit viseli magán. A főoltár márványból készült. 1945-ig Budapesten, a királyi várban állt. Ruskicai fehér és süttői vörös márványból készült, műemlék. Marlok István plébános hozatta Pilisvörösvárra 1957-ben. A tabernákulum két ajtaja Mészáros Lajos budapesti ötvös mester munkáját dicsérik. A szentély előtt balra Jézus Szíve, jobbra Mária Szíve ember nagyságú szobra látható, ezeken kívül Szent Rita és Szent Antal szobra is megtekinthető. A falakon szentek alakjával díszített ólomüveg ablakok találhatóak. A templom méretei: 37,55 méter hosszú, 11,48 méter széles és 10 méter magas. A vörös márványból készült, több mint másfél évszázados keresztelőkút fedőjén Keresztelő Szent János szobra áll. A kriptát a szentély alatt Majtényi Anna (Madách Imre édesanyja) építtette. Itt nyugszik Majtényi Károly (az író nagyapja), valamint felesége és leánya. A templombelsőt 2009 húsvétjára újították fel. |
Fotók |
|
Szent Flórián kápolna (Szent Erzsébet utca 1.) |
Feltehetőleg a szomszédban lakó Szauer család ragadványneve miatt lett „Stui” a kápolna helyi népi megnevezése is. A XIX. század elején épült és a század végén renoválták is. A népnyelv szerint a faluban tomboló nagy tűzvész után épült, valószínűleg fogadalomból. A festett oltárképen Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Fábián és Szent Sebestyén látható, felettük az Istenanya gyermekével. A kápolna homlokzatán található mélyedésben állt egy festett Szent Flórián szobor, melyet idővel inkább bevittek a kápolnába. Az épület előtt egykor fakereszt állt, azonban itt 1955 óta már betonkereszt látható. A tűzoltók különösen tisztelték Szent Flóriánt, így az ünnepnapján a kápolnához vonultak misét hallgatni. Szent Flóriánhoz nem csak tűzvész ellen imádkoztak, hanem minden tűzzel foglalkozó mesterembernek is a védőszentje. Szent Rozália, Sebestyén és Rókus pedig a betegségektől, különösen a pestistől oltalmazzák a hozzájuk fohászkodókat. 1944. december 24-én bombatámadás érte a plébániatemplomot, így 1945-ben januártól májusig itt, a kápolnában tartották a szentmiséket. Amíg a körmenetek nagy útvonalon haladtak, addig ez a kápolna volt a harmadik állomás a négyből. 1982-ben a kápolnát újra felszentelték. 2012-ben restaurálva lett az oltárkép, így május 4-én szentmise keretén belül áldotta meg a plébános. 2013-ban felajánlásból egy új kőből készült barokk Szent Flórián szobor került a homlokzati fülkébe. http://www.pilistelevizio.hu/fooldal.php/2013/04/mise-a-szent-florian-kapolnaban/ | Fotók |
| Szent János szobor (Szent János tér) |
A Szent János tó története: A tó kezdetben csak nagy esőzésekkor volt számottevő méretű, később beállt egy átlagos vízmennyiség. Pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de az 1783-as első katonai felmérés térképén már szerepel. A helyiek „kis tó” vagy simán „tó” ( wee, azaz Weiher) néven emlegették. Sokan tanultak meg itt úszni, a jegesek innen is termeltek jeget télen, itt csúszkáltak a gyerekek a szánkóikkal. A lovas kocsival rendelkezők itt itatták, csutakolták a lovakat, miközben a kocsik fa kerekei szépen megdagadtak a vízben. A gyerekek ide terelték ki a kacsákat, libákat, amik sok házból maguktól is idetotyogtak fürdeni. Partjára kb. 1860 körül kőszobrot állítottak, mely Nepomuki Szent Jánost, a gyónási titok mártírját és a vizek védőszentjét ábrázolja. A tavat 1992-ben feltöltötték, a szobrot azonban megmentették a pusztulástól. Az eredetileg színesre festett szobor 2000-ben fel lett újítva és a hiányzó részek kiegészítést kaptak. Ekkor nyerte el a mostani, natúr kő színét. 2011-ben került a szobor a mostani helyére, az újonnan kialakított Szent János térre, ezzel emléket állítva az egykori Szent János tónak. | Fotók |
| Török kút (Csobánkai utca – Törökkút utca sarka) |
A Csobánkai utca elején a múlt században egy régi láncos kút állott, amit mindenki török kútként emlegetett. Valahol a környéken emelkedhetett annak idején az az 1543-ban épített török vár, amelyet Evlia Cselebi török utazó “kizil hiszár palankaszi”-ként, azaz vörös palánkvárként említ. Az sem elképzelhetetlen, hogy ez a kút szerepet játszhatott a vár ivóvízzel való ellátásában. Egy szemtanú az 1930-as években – amikor egy száraz évben a talajvíz alászállt, a kút alján látott két rézcsövet. Egy lehetséges magyarázat szerint ezek arra szolgáltak, hogy várba vezessék a kút vizét. Helyreállították és felszentelték a “török kutat” > Kulturális örökségünk: a török kút > |
Fotók |
| Városháza (Fő tér 1.) |
A mai Városháza épülete az 1700-as évek elejétől postakocsi-állomás (postaház), majd közel 200 éven át vendégfogadó volt. 1895-ben költözött a községi képviselő-testület ebbe az épületbe. Az elmúlt 300 évben az épületet többször átépítették. | Fotók |
| Zsidótemető (Lőcsei utca) |
A 18. sz.-ban létesült, kőfallal övezett, már nem használt temető. A temető telke téglány alaprajzú terület, rövidebbik oldalával az utcára merőleges elhelyezkedéssel. A sírok – melyek között 18. század végi is található – a temető hátsó felében csoportosulnak. 2014-ben a Schiller Gimnázium kezdeményezésére emlékművet avattak a temető területén a holokauszt 70. emlékévében. | Fotók |
Pilisvörösvár természeti értékei
A Zajnát-hegy (más néven Kopárok) (019/10, 019/11, 019/12, 032 hrsz) és Cseresznyés-erdő (038/1, 038/2, 038/3, 038/4 hrsz) természetvédelmi terület természeti értékei
1.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai
A dolomit vegetációja igen nagy számú védett fajnak ad otthont, melyek között sok a reliktum jellegű, így a dolomitkúpok egész növényzetét is reliktum jellegűnek tartjuk. Mint ilyet, kiemelt törvényi – és tényleges – védelem illetné. A szomszédos Budai-hegységhez tartozó Szénás-hegycsoport ezt meg is kapta, igaz az itteni vegetáció jóval háborítatlanabb. Ugyanakkor a Zajnát-hegyek – jelenleg nagyrészt tönkretett, illetve leromlott – növénytakarója is rehabilitálható lenne kb. 50 év alatt, és ezt követően – Pilisvörösvár városnak büszkeségre okot adva – hasonló értéket képviselne, mint a Budai-hegység Európa Diplomás Szénás-hegycsoportja. A védett fajok nagy száma és jelentős egyedszámú – nem egy esetben a Szénás-hegycsoportban élőkét meghaladó nagyságú – populációi azonban addig is indokolják a terület védetté nyilvánítását, mint a védett fajok génbankját, génrezervátumát.
1.2. Növénytársulások
Jelenleg a dolomitkopárok legnagyobb része fekete és erdeifenyővel van betelepítve, és a sziklagyepeknek csupán töredékes, rontott állományai maradtak meg, illetve regenerálódnak, többek között a leégett fenyvesek helyén. A fenyőállományok általában sűrűk, a gyepszintjük igen gyér. A sziklagyepek nem egy jellemző faja azonban kis egyedszámban, de jelen van túlélőként itt is, mint a lappangó sás (Carex humilis), deres csenkesz (Festuca pallens), magyar rozsnok (Bromus pannonicus), sziklai perje (Poa badensis), korongpár (Biscutella laevigata), a védett kövér daravirág (Draba lasiocarpa), henye boroszlán (Daphne cneorum), árlevelű len (Linum tenuifolium), sárga kövirózsa (Jovibarba globifera ssp. hirta), a fokozottan védett magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és Szent István-szegfű (Dianthus plumarius ssp.regis-stephani), stb
A sziklagyepek igen gazdagok védett fajokban. A fentieken túl előfordul a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), sárga koronafürt (Coronilla coronata), hangyabogáncs (Jurinea mollis ssp. dolomitica), borzas vértő (Onosma visianii), ezüstaszott (Paronychia cephalotes), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), hegyi árvalányhaj (Stipa pennata), kékes borkóró (Thalictrum minus ssp. pseudominus), tarka imola (Centaurea triumfetti ssp. aligera), gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare, nagy pacsirtafű (Polygala major), tarka kosbor (Orchis tridentata).
Az eredeti vegetációt – a kitett dolomitgerincek sziklagyepei mellett – bokorerdők, mészkedvelő tölgyesek alkották (a mélyebb völgyekben, északias kitettségben, stb. értelemszerűen cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes fragmentumokkal). A fenyvesekben változó mennyiségben jelen vannak a molyhos-tölgyesek fajai is, főként a virágos kőris (Fraxinus ornus), néhol sajmeggy (Cerasus mahaleb), elvétve molyhos tölgy (Quercus pubescens), a védett budai berkenye (Sorbus semiincisa), valamint cserjék: sóskaborbolya (Berberis vulgaris), húsos som (Cornus mas), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), ostorménfa (Viburnum lantana), fagyal (Ligustrum vulgare), stb. Érdemes külön kiemelni a cserszömörce (Cotinus coggygria), a karsztbokorerdők egyik társulásalkotó fajának jelenlétét: több helyen jókora sarjtelepet alkotva tenyészik közvetlenül a dolomitgerincek északias áthajlásán. Ugyanígy az erdei gyepszint több jellemző faja is megtalálható több-kevesebb mennyiségben, mint a bajuszoskásafű (Piptatherum virescens), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), a védett turbánliliom (Lilium martagon), a madárfészekkosbor (Neottia nidus-avis), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), stb.
Az ismertetett társulások a védelemre tervezett területen az alábbi ingatlanokon fordulnak elő: 019/11, 032.
A dolomitkúpokra hajdan homok települt. Ez nagyrészt lehordódott, a kevésbé meredek hátakon és oldalakon azonban most is ott van, és a rögök lábát is mindenütt homoklepel fedi. A két alapkőzet határán gyakran dolomitmurvával kevert homokon érintkezik a két, florisztikailag közismerten rokonságot mutató növényzet, hisz az alföldi homokpusztáknak és a középhegységi dolomit-sziklagyepeknek sok közös faja van. Ezért is különösen érdekes és értékes terület ez, melyen kisebb-nagyobb állományokat alkotva megjelennek a nyílt és zárt homoki gyepek is: az
- Évelő nyílt homokpusztagyep (G1, Nyílt homokpusztagyepek) és a
- Homoki sztyepprét (H5b Homoki sztyepprétek).
(Valaha homoki tölgyesek is lehettek itt, hiszen például a közeli, piliscsabai Homok-hegyen ma is megtalálhatók.)
A meszes homok és a dolomit itt élő közös fajai közül való sok egyéb közt a magyar szegfű (Dianthus pontederae), a fényes sás (Carex liparicarpos), a naprózsa (Fumana procumbens), a mezei üröm (Artemisia campestris), a molyhos napvirág (Helianthemum ovatum), a karcsú fényperje (Koeleria cristata), a pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana), az ágas homokliliom (Anthericum ramosum), a pusztai ternye (Alyssum tortuosum), a homoki ibolya (Viola rupestris), a szibériai harangvirág (Campanula sibirica), a védett fajok közül a pedig az apró nőszirom (Iris pumila), a hangyabogáncs (Jurinea mollis ssp. dolomitica), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), a szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), a homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), stb. Egymás közelségében jelenik meg két hasonló megjelenésű pázsitfűféle, a dolomiton élő deres csenkesz (Festuca pallens) és a homoki gyepek vezérnövénye a magyar csenkesz (Festuca pallens).
A homokpusztai növények közül kiemelendő a védett homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata ssp. arenaria), a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a homoki kocsord (Peucedanum arenarium), a homoki imola (Centaurea arenaria ssp. tauscheri), a homoki vértő (Onosma pseudarenaria ssp. tuberculata), a kései szegfű (Dianthus serotinus), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum).
A többnyire kunkorgó árvalányhajas (Stipa capillata) zárt homoki gyepekben jellemző az élesmosófű (Chrysopogon gryllus), a zászlós csüdfű (Astragalus onobrychis), a pelyhes zabfű (Avenula pubescens), a rezgőpázsit (Briza media), a kereklevelű harangvirág (Campanula rotundifolia), a buglyos zanót (Chamaecytisus austriacus), az aranyfürt (Aster linosyris), a citrom kocsord (Peucedanum oreoselinum), és itt él a védett Sadler-imola (Centaurea sadleriana), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus), a pusztai meténg (Vinca herbacea), a kései pitypang (Taraxacum serotinum), valamint elvétve a kis holdruta (Botrychium lunaria).
Az ismertetett társulások a védelemre tervezett területen az alábbi ingatlanokon fordulnak elő: 019/10-11,
Középhegységi jellegű, száraz, félszáraz és üde erdők – a dolomitvölgyek néhai, jelenleg tönkretett növényzetétől eltekintve – főként triász mészkő alapkőzeten, a Zajnát-hegyektől északra, a Cseresnyés-hegy környékén fordulnak elő:
- Cseres-tölgyes(L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek)
- Mészkedvelő tölgyes (L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek)
- Gyertyános tölgyes (K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek)
- Bükkös (K5 Bükkösök)
Cseres és mészkedvelő tölgyesek zonális és extrazonális elhelyezkedésben, míg gyertyános-tölgyesek és bükkösök – a hegyek alacsony volta miatt – csak extrazonálisan, völgyekben, északias oldalakon alakultak ki.
A cseres-tölgyesek zömmel Melica uniflora típusú, részben másodlagos állományok, és nincs ugyan bennük sok védett faj, európai léptékben mégis igen értékesek: a Habitat Directrive I. sz. mellékletében 91M0 kóddal szerepelnek a pannon cseres-tölgyesek, Natura 2000 jelölő társulásként. Szárazabb és üdébb állományrészeik egyaránt vannak, előbbiek gyepszintjében jellemző pl. a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a nagyvirágú méhfű (Melittis carpatica), a fürtös zanót (Lembotropis nigricans), a gumós nadálytő (Symphytum tuberosum), a baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia), a fekete zászpa (Veratrum nigrum), a sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), utóbbiakban az indás ínfű (Ajuga reptans), az erdei varázslófű (Circaea lutetiana), a májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis), a göcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa), az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), az olocsán csillaghúr (Stellaria holostea), a fénytelen galaj (Galium schultesii), stb.
A gyertyános-tölgyesek (a Habitat Directrive I. sz. mellékletében 91G0 kóddal szerepelnek a pannon gyertyános-tölgyesek Natura 2000 jelölő társulásként) fajkészlete átlagos, említhetjük a gyepszintből a podagrafüvet (Aegopodium podagraria), az ujjas keltikét (Corydalis solida), a csalánlevelű harangvirágot (Campanula trachelium), a bükkös sást (Carex pilosa), a saláta boglárkát (Ficaria verna), a hagymás fogasírt (Dentaria bulbifera), a szagos mügét (Galium odoratum), a gombernyőt (Sanicula europaea), az orvosi tüdőfüvet (Pulmonaria officinalis), a széleslevelű és a sokvirágú salamonpecsétet (Polygonatum latifolium, P. multiflorum), a csodás ibolyát (Viola mirabilis), stb. Védett faj csak egy nőszőfű (Epipactis sp.) és a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) került elő eddig.
Az ismertetett társulások a védelemre tervezett területen az alábbi ingatlanokon fordulnak elő: 019/11, 032, 038/1.
Kis kiterjedésben, fragmentálisan előforduló élőhelyek, illetve társulások:
- Patakmenti ligeterdők (J4 – Fűz-nyár ártéri erdők)
Az Iluska-forrás környéki elegyes ligeterdőben fehér fűz (Saslix alba), szürke nyár (Populus x canescens), sőt magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) is előfordul, a lágyszárúak közül említésre méltó a fodros gólyaorr (Geranium phaeum), a szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa) és a védett mocsári csorbóka (Sonchus palustris). (032 hrsz-ban) - Mészkő lejtősztyep (H3a Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten)
A Cseresznyés-hegy tetején cserjésedő sztyeprét van, melyben védett fajok is előfordulnak, mint a csillag őszirózsa (Aster amellus) és a dunai szegfű (Dianthus collinus). (038/1 hrsz-ban) - Telepített akácos
Őshonos, gyakran unikális és európai direktívákban jegyzett növénytársulások helyét foglalja el, természetes élőhelyeket tesz tönkre a jelenlétével. Irtandó minden ilyen területről, leginkább a homokfelszínekről és dolomitkopárokról, illetve a környékükről is, mivel spontán terjeszedik. (019/11 hrsz-ban)
1. 3. A Zajnát-hegy, más néven Kopárok és Cseresznyés-erdő természetvédelmi terület kezelésének irányelvei
A részletes irányelveket a C típusú kezelési terv tartalmazza.
Korlátozások:
Az erdőben az erdészeti tevékenységet meghatározó ütemtervezést az erdő hosszútávú fenntartásának szem előtt tartásával kell elkészíteni.
1. 4 A Zajnát-hegy, más néven Kopárok és Cseresznyés-erdő természetvédelmi terület ingatlanainak adatai
| Hely- rajzi szám |
Terület (ha) | Művelési ág | Tulajdon- viszonyok |
Elhelyezkedés | Természetvédelmi érték |
| 019/10 | 14,5000 | erdő | 61 magántulajdonos | Zajnát-hegyek DK-i része | erdei életközösség |
| 019/11 | 95,6297 | erdő, kivett gyep, árok, legelő, agyaggödör, vízmosás | PPZRt | Zajnát-hegyek D-i része | erdei életközösség |
| 019/12 | 10,4000 | erdő, bánya | 66 magántulajdonos | Zajnát-hegyek DNy-i része | erdei életközösség, geológiai tv érték |
| 032 | 106,9285 | erdő, kivett út | PPZRt | Fehér-hegy – Sziklatorony | erdei életközösség, dolomitgyepi növényfajok |
| 038/1 | 79,0794 | erdő, legelő, kivett út, vízfolyás, anyaggödör | PPZRt | ||
| 038/2 | 0,0922 | Fásított terület | PPZRt | ||
| 038/3 | 0,5328 | erdő | 3 magántulajdonos | ||
| 038/4 | 1,0672 | erdő, gyümölcsös | 4 magántulajdonos |
2. Az Őr-hegy (026/1 hrsz) (más néven Kerek-hegy)
védett természeti terület természeti értékei
2.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai
A dolomit vegetációja igen nagy számú védett fajnak ad otthont, melyek között sok a reliktum jellegű, így a dolomitkúpok egész növényzetét is reliktum jellegűnek tartjuk. A védett fajok nagy száma és jelentős egyedszámú – nem egy esetben a Szénás-hegycsoportban élőkét meghaladó nagyságú – populációi azonban addig is indokolják a terület védetté nyilvánítását, mint a védett fajok génbankját, génrezervátumát.
2.2. Növénytársulások
Jelenleg a dolomitkopárok legnagyobb része fekete és erdeifenyővel van betelepítve, és a sziklagyepeknek csupán töredékes, rontott állományai maradtak meg, illetve regenerálódnak többek között a leégett fenyvesek helyén. A fenyőállományok általában sűrűk, a gyepszintjük igen gyér. A sziklagyepek nem egy jellemző faja azonban kis egyedszámban, de jelen van túlélőként itt is, mint a lappangó sás (Carex humilis), deres csenkesz (Festuca pallens), magyar rozsnok (Bromus pannonicus), sziklai perje (Poa badensis), korongpár (Biscutella laevigata), a védett kövér daravirág (Draba lasiocarpa), henye boroszlán (Daphne cneorum), árlevelű len (Linum tenuifolium), sárga kövirózsa (Jovibarba globifera ssp. hirta), a fokozottan védett magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és Szent István-szegfű (Dianthus plumarius ssp.regis-stephani), stb
A sziklagyepek igen gazdagok védett fajokban. A fentieken túl előfordul a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), sárga koronafürt (Coronilla coronata), hangyabogáncs (Jurinea mollis ssp. dolomitica), borzas vértő (Onosma visianii), ezüstaszott (Paronychia cephalotes), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), hegyi árvalányhaj (Stipa pennata), kékes borkóró (Thalictrum minus ssp. pseudominus), tarka imola (Centaurea triumfetti ssp. aligera), gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare, nagy pacsirtafű (Polygala major), tarka kosbor (Orchis tridentata). Az eredeti vegetációt – a kitett dolomitgerincek sziklagyepei mellett – bokorerdők, mészkedvelő tölgyesek alkották (a mélyebb völgyekben, északias kitettségben, stb. értelemszerűen cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes fragmentumokkal). A fenyvesekben változó mennyiségben jelen vannak a molyhos-tölgyesek fajai is, főként a virágos kőris (Fraxinus ornus), néhol sajmeggy (Cerasus mahaleb), elvétve molyhos tölgy (Quercus pubescens), a védett budai berkenye (Sorbus semiincisa), valamint cserjék: sóskaborbolya (Berberis vulgaris), húsos som (Cornus mas), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), ostorménfa (Viburnum lantana), fagyal (Ligustrum vulgare), stb. Érdemes külön kiemelni a cserszömörce (Cotinus coggygria), a karsztbokorerdők egyik társulásalkotó fajának jelenlétét: több helyen jókora sarjtelepet alkotva tenyészik közvetlenül a dolomitgerincek északias áthajlásán. Ugyanígy az erdei gyepszint több jellemző faja is megtalálható több-kevesebb mennyiségben, mint a bajuszoskásafű (Piptatherum virescens), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), a védett turbánliliom (Lilium martagon), a madárfészekkosbor (Neottia nidus-avis), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), stb.
Az ismertetett társulások a védelemre tervezett területen az alábbi ingatlanokon fordulnak elő: 026/1.
2. 3. Az Őr-hegy más néven Kerek-hegy természetvédelmi terület kezelésének irányelvei
A részletes irányelveket a C típusú kezelési terv tartalmazza.
Korlátozások:
Az erdőben az erdészeti tevékenységet meghatározó ütemtervezést az erdő hosszútávú fenntartásának szem előtt tartásával kell elkészíteni.
2.4. A Őr-hegy más néven Kerek-hegy természetvédelmi terület ingatlanainak adatai
| Hely- rajzi szám |
Terület (ha) | Művelési ág | Tulajdon- viszonyok |
Elhelyezkedés | Természetvédelmi érték |
| 026/1 | 19,8747 | erdő, | PPZRt | Őr-hegy | erdei életközösség |
3. A Háziréti-patak, Határréti-patak és Háziréti-víztározó
védett természeti terület természeti értékei
3.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai
Kis kiterjedésben, fragmentálisan előforduló élőhelyek, illetve társulások: 
Patakok és mesterséges tavak parti övezete és vizei (BA, Csatornák, szabályozott patakok, mesterséges tavak parti zónájában és közvetlen partközeli víztestében kialakult fragmentális mocsarak és kisebb hínarasok) Ilyen növényzet a Háziréti-patak, a Határréti-árok és a Háziréti-víztározó, illetve horgásztó mentén fordul elő. (062, 082/1, 082/2, 093/2,0113/2, 0124/2, 0127/11, 4500/6, 4525/10, 4525/12, 4588/1 hrsz-okban)
3.2. Fauna
A védelemre tervezett vizes élőhelyek közül a patakok jelenleg nem természetközeli módon szabályozottak, partjuk rendszeresen kaszált, többnyire hiányoznak a vízfolyást kísérő cserjék és fák, így búvó- és fészkelőhelyként kevéssé alkalmasak. A védelemre tervezett tavak partjai horgászati hasznosításuk miatt rendszeresen zavartak. A védelemre tervezett vizek minősége változó, szennyezettségük miatt a kényesebb vízi szervezetek ezekről az élőhelyekről hiányoznak. Megemlítendő néhány kérész- és szitakötőfaj, köztük a védett kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo), fészkelési illetve táplálkozási szokásai miatt vízhez kötődő madárfaj: nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), jégmadár (Alcedo atthis). A partszegélyi megmaradt fák nyújtanak fészkelőhelyet a függőcinegének (Remiz pendulinus). A tavak fagymentes időszakokban átmeneti telelőhelyet nyújtanak a vöcsök- és főként a réce fajoknak, de időnként szürkegém (Ardea cinerea), sőt nagykócsag (Casmerodius albus) megjelenéséről is van faunisztikai adat.
A vízfolyásokban halak nem fordulnak elő, az állóvizekben haszonhalak élnek, védett halfaj jelenlétét nem sikerült megállapítani.
A vizes területek számos kétéltű fajnak nyújtanak szaporodó-helyet. Gyakori nászidőszakban az erdei béka (Rana dalmatina), a mocsári és tavi béka (R. arvalis, R. ridibunda). A farkos kétéltűeket a tarajos gőte (Triturus vulgaris) képviseli. A vizeken és a partokon előfordul a vízisikló és a ritkább kockás sikló (Natrix natrix, N. tessellata), a medret kísérő gyepekben pedig a fürge és a zöld gyík (Lacerta agilis, L. viridis).
A vízi és vízparti életközösség fennmaradását kedvezően befolyásolhatná a partok és a medrek környezetbarát kialakítása és a vízszennyezés csökkentése.
3. 3. A Háziréti-patak, Határréti-patak és a Háziréti-víztározó természetvédelmi terület kezelésének irányelvei
A részletes irányelveket a C típusú kezelési terv tartalmazza.
3. 4. A Háziréti-patak, Határréti-patak és a Háziréti- víztározó természetvédelmi terület ingatlanainak adatai
| Hely- rajzi szám |
Terület (ha) | Művelési ág | Tulajdon- viszonyok |
Elhelyezkedés | Természetvédelmi érték |
| 062 | 1,4754 | kivett patak | önkormányzat | Háziréti-patak | vízi élőhely |
| 082/1 | 2,0999 | kivett patak | Önkormányzat | Határréti-patak | vízi élőhely |
| 082/2 | 21,8356 | kivett víztározó, gátőrház | Önkormányzat, Rozmaring Kft | Háziréti-víztározó | vízi élőhely |
| 093/2 | 0,9292 | kivett patak | Önkormányzat | Háziréti-patak | vízi élőhely |
| 0113/2 | 0,4294 | kivett patak | Önkormányzat | Háziréti-patak | vízi élőhely |
| 0124/2 | 1,4443 | kivett patak | Önkormányzat | Háziréti-patak | vízi élőhely |
| 0127/11 | 1,9573 | kivett patak | önkormányzat | Háziréti-patak | vízi élőhely |
4. A Kálvária-hegy és út
védett természeti terület természeti értékei
4.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai
A dolomit vegetációja igen nagy számú védett fajnak ad otthont, melyek között sok a reliktum jellegű, így a dolomitkúpok egész növényzetét is reliktum jellegűnek tartjuk. A védett fajok nagy száma és jelentős egyedszámú – nem egy esetben a Szénás-hegycsoportban élőkét meghaladó nagyságú – populációi azonban addig is indokolják a terület védetté nyilvánítását, mint a védett fajok génbankját, génrezervátumát.
4.2. Növénytársulások
Jelenleg a dolomitkopárok legnagyobb része fekete és erdeifenyővel van betelepítve, és a sziklagyepeknek csupán töredékes, rontott állományai maradtak meg, illetve regenerálódnak többek között a leégett fenyvesek helyén. A fenyőállományok általában sűrűk, a gyepszintjük igen gyér. A sziklagyepek nem egy jellemző faja azonban kis egyedszámban, de jelen van túlélőként itt is, mint a lappangó sás (Carex humilis), deres csenkesz (Festuca pallens), magyar rozsnok (Bromus pannonicus), sziklai perje (Poa badensis), korongpár (Biscutella laevigata), a védett kövér daravirág (Draba lasiocarpa), henye boroszlán (Daphne cneorum), árlevelű len (Linum tenuifolium), sárga kövirózsa (Jovibarba globifera ssp. hirta), a fokozottan védett magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és Szent István-szegfű (Dianthus plumarius ssp.regis-stephani), stb
4.3. A Kálvária-hegy és út védett természeti terület kezelésének irányelvei
A részletes irányelveket a C típusú kezelési terv tartalmazza.
4. 4. A Kálvária-hegy és út természetvédelmi terület ingatlanainak adatai
| Hely- rajzi szám |
Terület (ha) | Művelési ág | Tulajdon- viszonyok |
Elhelyezkedés | Természetvédelmi érték |
| 6307/2 | 0,0480 | Kivett út | Önkormányzat | Kálvária-hegyi közút | |
| 6307/4 | 4,4039 | legelő | Hámori József | Kálvária-hegy | zárt dolomitgyep |
| 2381 | 0,0933 | Kivett kálvária | Pilisvörösvári Római Katolikus Egyházközség | Kálvária-hegyi út |
5. A Nagy-tó, a Kacsa-tó, a Kornéli-tó és a Cigány-tó
védett természeti területek természeti értékei
5.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai
Patakok és mesterséges tavak parti övezete és vizei (BA, Csatornák, szabályozott patakok, mesterséges tavak parti zónájában és közvetlen partközeli víztestében kialakult fragmentális mocsarak és kisebb hínarasok)
5.2. Fauna
A védelemre tervezett tavak partjai horgászati hasznosításuk miatt rendszeresen zavartak. A védelemre tervezett vizek minősége változó, szennyezettségük miatt a kényesebb vízi szervezetek ezekről az élőhelyekről hiányoznak. Megemlítendő néhány kérész- és szitakötőfaj, köztük a védett kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo), fészkelési illetve táplálkozási szokásai miatt vízhez kötődő madárfaj: nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), jégmadár (Alcedo atthis). A partszegélyi megmaradt fák nyújtanak fészkelőhelyet a függőcinegének (Remiz pendulinus). A tavak fagymentes időszakokban átmeneti telelőhelyet nyújtanak a vöcsök- és főként a réce fajoknak, de időnként szürkegém (Ardea cinerea), sőt nagykócsag (Casmerodius albus) megjelenéséről is van faunisztikai adat. 
Az állóvizekben haszonhalak élnek, védett halfaj jelenlétét nem sikerült megállapítani.
A vizes területek számos kétéltűfajnak nyújtanak szaporodó-helyet. Gyakori nászidőszakban az erdei béka (Rana dalmatina), a mocsári és tavi béka (R. arvalis, R. ridibunda). A farkos kétéltűeket a tarajos gőte (Triturus vulgaris) képviseli. A vizeken és a partokon előfordul a vízisikló és a ritkább kockás sikló (Natrix natrix, N. tessellata), a medret kísérő gyepekben pedig a fürge és a zöld gyík (Lacerta agilis, L. viridis).
A vízi és vízparti életközösség fennmaradását kedvezően befolyásolhatná a partok és a medrek környezetbarát kialakítása és a vízszennyezés csökkentése.
5.3. A Nagy-tó, Kacsa-tó, Kornéli-tó és Cigány-tó védett természeti terület kezelésének irányelvei
A részletes irányelveket a C típusú kezelési terv tartalmazza.
5. 4. A Nagy-tó, Kacsa-tó, Kornéli-tó és Cigány-tó természetvédelmi terület ingatlanainak adatai
| Hely- rajzi szám |
Terület (ha) | Művelési ág | Tulajdon- viszonyok |
Elhelyezkedés | Természetvédelmi érték |
| 4500/6 | 8,4998 | kivett gyep, legelő, nádas, rét, árok, tó | Önkormányzat | tó | vízi és vízparti élőhely |
| 4525/10 | 5,2726 | kivett tó | Önkormányzat | tó | vízi élőhely |
| 4588/1 | 5,3373 | kivett tó | Önkormányzat | Nagy-tó | vízi élőhely |
6. A természeti emlékek természeti értékei
6.1. Kezelési tervük
- A fák és fasorok kezelésének fő szempontja az egyedek minél hosszabb ideig való fenntartása jó kondícióban, egyidejűleg azonban figyelembe kell venni az élet- és vagyonbiztonság követelményeit is.
- A település belterületén lévő egyes fák és fasorok egészségi állapotát fel kell mérni, és rendelkezni kell a szükséges egészségmegóvó intézkedésekről.
- A kiöregedett, vagy eltávolításra kerülő egyedeket azonos fafajból kell pótolni.
6. 2. A természeti emlékek ingatlanainak adatai
| Hely- rajzi szám |
Terület (ha) | Művelési ág | Tulajdon- viszonyok |
Elhelyezkedés | Természeti emlék |
| 6 | 0,7137 | kivett közterület | Önkormányzat | Templom tér | Eperfa, japánakác fasor |
| 617 | 0,2032 | kivett közterület | Önkormányzat | Alkotmány utca | Vadgesztenye fasor |
| 649 | 0,3178 | kivett közterület | Önkormányzat | Bányakápolna utca | Nagylevelű hársfa sor |
| 678/1 | 0,2001 | kivett közterület | Önkormányzat | Budai Nagy Antal utca | Platán fasor, hegyijuhar fák |
| 699 | 0,1917 | kivett közterület | Önkormányzat | Gesztenye utca | Vadgesztenye fasor |
| 3148 | 0,3102 | kivett közterület | Önkormányzat | Hunyadi utca | Japánakác fasor |
| 689 | 0,2798 | kivett közterület | Önkormányzat | Vájár utca | Hegyijuhar fasor |
| 660 | 0,0729 | Kivett közterület | Önkormányzat | Rákóczi utca | Japánakác fasor |
| 3871 | 0,4909 | kivett temető | Önkormányzat | temető | vadgesztenye fasor és a temető bejáratánál található feketefenyő |
| 0115 | 3,7518 | kivett temető | Önkormányzat | temető | vadgesztenye fasor |
Hasznos
Hasznos
Észrevételek
Ha bármilyen kérdése, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a szerkesztőknek!