9. oldal Honismeret
Amikor még Minden út Rómába vezetett...
A Római Birodalom több évszázados fennállásának és sikerének egyik igen fontos tényezője a rendkívüli gondossággal és szakértelemmel megépített útrendszer volt. A közel 100 000 kilométernyi úthálózat néhány kilométernyi szakasza városunk mellett húzódik. Hogy pontosan hol, azt ma a határban dolgozó gazdák tudhatják a legjobban…
|
A híres “Borostyán út” megmaradt szakasza a szombathelyi romkertben. A Vörösvár melletti római utat is ilyen lapos kövek
borították |
Ha a temető melletti úton baktatva felmegyünk egészen a domb tetején lévő szántóföldekig, furcsa kőhalmokat vehetünk észre. Első ránézésre a városból kihordott sittnek vélnénk. Valaki lebontotta a sufniját és a fölösleges köveket idehordta? Néhány lépésre ugyanolyan kőkupac emelkedik az út mellett. Majd újabb és újabb halmok. 10-15 cm átmérőjű, formátlan mészkődarabokból állnak. Közel egyforma, földtől piszkos kövekből.
Kis gondolkodás után az ember rájön arra, hogy ezek nem a városból származnak, hanem közvetlenül innen, a domb tetejéről. Az út menti földek gazdái minden évben kocsiderékszám szedik össze itt a föld által kivetett köveket, amelyet egykoron az út alapjába építettek bele a Pannonia tartományban állomásozó katonák.
– Minden évben rengeteg követ fordít ki az eke, s hiába szedjük össze, az újabb szántáskor ismét tele van velük a határ. Mintha kivetné a föld magából a feleslegessé vált köveket – mondja Müller Márton képviselő, aki követve ősei szántó-vető hagyományait még ma is művel egy nagyobb részt a vörösvári határban, az egykori római út mentén.
Azok a kövek, amik most a földes gazdákat bosszantják és az ekéket csorbítják, hajdan nélkülözhetetlenül fontosak voltak, s egy egész birodalmat tartottak össze. Ha nem lettek volna utak, az addig példátlan kiterjedésű birodalom széthullott volna.
|
Az egykori római útból előkerült kövek a város határában – háttérben a Pilissel |
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egykor ezek az utak Európai autósztrádái voltak. Kereskedelmi, közigazgatási és katonai szerepük egyaránt jelentős volt. Katonai szempontból a legfontosabbak az úgynevezett „limes” utak voltak, amelyek közvetlenül a birodalom határán húzódtak légiós táborokat, erődítményeket és őrtornyokat összekötve. Az út gyors csapatösszevonásokat tett lehetővé, és sikeresen járult hozzá a határok biztosításához évszáza-dokon keresztül.
A római limes oly jelentős kultúrtörténeti jelentőséggel bír, hogy a Világörökség címre is pályáznak azok az országok, ahol végighúzódik. (Magyarország is pályázik a címre a Duna mentén végighúzódó szakasszal.) Egyes limes-szakaszokat már a Világörökség részévé is nyilvánítottak. Ilyen például Hadrianus fala Angliában.
A Vörösvár mellett haladó egykori római út nem a limes része volt, de katonai jelentősége így is igen nagy lehetett. Minden bizonnyal azért építették meg, hogy levágva a Dunakanyart, megrövidítsék az Aquincum és Solva (Esztergom), illetve Brigetio (Ószőny) közötti távolságot, és még gyorsabban tudják mozgatni a csapatokat a limes mentén.
A Karátsonyi-liget területén egy római segédtábor is volt – az itt állomásozó katonák vélhetően szerepet játszhattak az út ellenőrzésében. Pilisszántó határában egy őrtorony emelkedett.
|
Mérföldkövek a szántói templom előtt |
A római mérnökök már 2000 évvel ezelőtt jól tudták, hogy hova célszerű utat építeni, az újonnan megépítendő új 10-es út nyomvonala ugyanis mintha csak lemásolná az egykor általuk épített utat. Ez persze nem meglepő, Európa-szerte a főközlekedési útvonalak gyakran a volt római utakat követve alakultak ki.
A római utak sokhelyütt 1000 évvel élték túl a birodalom bukását. Magyarországon még a középkor közepén is használták ezeket az utakat. Később a fedőköveit jórészt elhordták és az utakat belepte a homok. A zúzalék-kövek ma átlagban 1- 1,5 m mélyen találhatók a földben, de egyes helyeken a fedőréteg kisebb lehet, és ez a mezőgazdasági művelést akadályozhatja. Légifelvételeken még a művelés alatt álló földeken is nyomon követhető az út nyomvonala. A Vörösvár melletti római út a feljegyzések szerint még a XIX. században is látható volt. „…et via antiqua régi kopott út dicta, ex Vörösvár ad Csév, infra Nagy Kopasz hegy decurrentis” – olvasható egy régi okiratban.
Az út mellett talált mérföldköveket ma a Városi Könyvtár udvarán őrzik, két másik mérföldkő a pilisszántói templom előtt áll.
Jó lenne a gazdák által összegyűjtött és az út mellett összekupacolt zúzalékkövek egy részét is megőrizni, hogy a későbbiek folyamán esetleg rekonstruálható legyen az római út egy néhány méteres szakasza, úgyanúgy, ahogy a szombathelyi romkertben is látható az egykori híres „Borostyán út” néhány métere.
A római úthálózat kiindulópontja Rómában, a nulla mérföldkő volt. Ide futottak be a hatalmas birodalom főútjai. Innen a mondás is: „Minden út Rómába vezet.”
Vörösvárnak jobban meg kellene becsülnie ókori emlékeit, hogy valóban részesei lehessünk a rómaiak hatalmas kultúrtörténeti örökségének.
F. A.
A témában lásd még:
Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza. „A római utak” c. fejezet. A mű interneten is elérhető a következő oldalon: http://www.vorosvar.hu/monografia.pdf