Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének
11/2013. (III. 12.) önkormányzati rendelete
Pilisvörösvár
Város Önkormányzatának Szervezeti és működési szabályzatáról
Egységes szerkezetben a 24/2013. (VIII. 09.), az 5/2014.
(II. 06.), a 18/2014. (VI. 02.), a 28/2014. (X. 28.), a 8/2015. (III. 30.), a
11/2015. (V. 04.), a 21/2015. (XI. 30.), az 1/2016. (I. 29.), a
16/2016. (VI. 20.), a 13/2017. (V. 2.), a 21/2019.
(XI. 4.), a 24/2019. (XI. 29.), a 20/2020. (VI. 26.) és a 29/2020. (IX. 4.) önkormányzati
rendeletekkel
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53.
§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1)
bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat
hivatalos megnevezése: Pilisvörösvár Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1.[1] [2]
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének
elnevezése: Pilisvörösvár Város Önkormányzatának képviselő-testülete (a
továbbiakban: képviselő-testület)
2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő, ebből
8 fő egyéni választókerületből, 3 fő kompenzációs listáról szerez mandátumot, a
polgármester pedig az Mötv. alapján tagja a képviselő-testületnek.
(2) Az önkormányzati
képviselők névjegyzékét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat jelképeinek használatát az 5/1993.
(III. 04.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A képviselő-testület és
szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról
belső szabályzat rendelkezik.
(3) A Pilisvörösvár Város Önkormányzatának
Képviselő-testülete által alapított Pilisvörösvár Város Díszpolgára címmel és
Pilisvörösvárért Emlékéremmel kapcsolatos eljárási rendet 6/1993. (III. 04.)
önkormányzati rendelet szabályozza. A település érdekében kimagasló
tevékenységet kifejtett személyek halálával kapcsolatos kegyeleti tennivalókról a 9/2007.
(V. 03.) számú önkormányzati rendelet rendelkezik.
(4) Az önkormányzat hivatalos
lapja a Vörösvári Újság című havilap.
(5) Az önkormányzat hivatalos
honlapja a www.pilisvorosvar.hu.
Az önkormányzat jogállása és szervei
4. § (1) Az
önkormányzat jogállását az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.
(2) A képviselő-testület
hatásköréből az Mötv. 42. § szerinti hatáskörök nem ruházhatóak át.
(3) A bizottságokra, illetve a
polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a jegyzőre átruházott
hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.[3]
(4) Pilisvörösvár
Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:
a)
polgármester,
b)
jegyző,
c)
Ügyrendi-,
Oktatási- és Kulturális Bizottság,
d)
Pénzügyi- és
Városfejlesztési Bizottság,
e)
Szociális- és
Egészségügyi Bizottság,
f)
Pilisvörösvári
Polgármesteri Hivatal.
II. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület ülései
5. § (1) A
képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli képviselő-testületi ülést
tart.
(2)[4] A
rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően általában a
hónap utolsó előtti csütörtökjén kerül sor.
(3) A képviselő-testület az
önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése
alapján más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.
Alakuló ülés
6. § (1) A
Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását
követő 15 napon belül az általános szabályok szerint a polgármester hívja
össze és vezeti.[5]
(2) A képviselő-testület
alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a
polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.
(3) A polgármester, a
képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok az alakuló ülésen, illetve időközi
választás esetén a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen
ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. A polgármestertől a helyi
választási bizottság elnöke, az önkormányzati képviselőktől a polgármester
veszi ki az esküt.
(4) Az alakuló ülésről
távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi
ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.
(5) A polgármester és az
önkormányzati képviselők, valamint külsős tagok esküjét az Mötv. 1. sz. melléklete
tartalmazza.
(6) A képviselő-testület
alakuló ülésének vagy az azt követő ülésének napirendjén a polgármester
előterjesztése alapján szerepelnek a képviselő-testület bizottsági
rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok
megválasztásáról, az alpolgármesterek számáról és az alpolgármesterek megválasztásáról,
a felsoroltak illetményéről, tiszteletdíjáról szóló előterjesztések. A képviselő-testület az alakuló ülésen szükség
szerint módosítja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
Rendkívüli ülés
7. § (1) A polgármester
sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem
szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.
(2) A rendkívüli
ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés
tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az
előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(3) Rendkívüli
ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az
ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős
esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés digitális
alapú[6]
anyagának kiküldése nélkül.
(4) A rendkívüli
ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.
(5) Rendeletet
alkotni vagy módosítani a rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet a
témában érintett bizottság tárgyalt.
(6) A rendkívüli
képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi
pontokról a város lakóit a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtábláin
történő kifüggesztéssel és a www.pilisvorosvar.hu című városi honlapon
történő megjelentetéssel értesíteni kell (rendkívüli ülés előtt legalább 24
órával).
Rendes ülés
8. § (1)[7] A
képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,
annak akadályoztatása esetén pedig az Ügyrendi-, Oktatási- és Kulturális
Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2)[8] A képviselő-testület
ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról az önkormányzati
képviselőket a meghívók és az előterjesztések digitális alapú megküldésével kell értesíteni (rendes
ülés előtt 3 nappal).
(3) A képviselő-testületi
ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a)
az ülés
helyét, idejét, kezdési időpontját,
b)
a javasolt
napirendi pontokat,
c)
a napirendek
tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
d)
az ülést
összehívó aláírását, az önkormányzati bélyegző lenyomatát és a dátumot.
(4) A meghívóhoz mellékelni
kell:
a)
az
előterjesztéseket,
b)
a határozati
javaslatokat,
c)
a rendelettervezeteket.
(5) A képviselő-testület
ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a)
a nemzetiségi
önkormányzat(ok) elnökét,
b)
a jegyzőt és az
aljegyzőt,
c)
az érintett hivatali
osztályvezetőket, szakreferenseket,
d)
azokat, akiknek
a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
e)
azokat, akiknek
a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak
tartja.
(6) A pilisvörösvári székhelyű
társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági és
képviselő-testületi üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely
napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.
(7) A rendes
képviselő-testület ülések időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról
a város lakóit a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel
és a www.pilisvorosvar.hu
honlapon történő megjelentetéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt 3 nappal).
Határozatképesség, szavazati arány
9. § (1) Az Mötv.
47.§ (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az
ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 7
önkormányzati képviselő jelen van.
(2) Ha a fentiekben megjelölt
számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök
az ülést nem nyitja meg, vagy ha ülés közben áll be a határozatképtelenség, az
ülést bezárja, a nem tárgyalt napirende(ke)t vagy rendkívüli ülésen vagy a
következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(3) A
minősített többséghez Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületében
7 fő igen szavazata szükséges. Egyszerű többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdése
értelmében a jelenlévők többségének igen szavazata szükséges.
(4) Az az indítvány, amely a
szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget, elutasított javaslatnak
számít. Az elutasított javaslatról a képviselő-testület bármikor újra
szavazhat, vagy a következő ülésén újra napirendre veheti azt.
(5) A minősített
szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke:
a)
Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7.
pontjában foglalt ügyek;
b)
önkormányzati
képviselő szavazásból történő kizárása;
c)
képviselői
összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása;
d)
képviselői
megbízatás megszűnéséről való döntés;
e)
zárt ülés
elrendelése;
f)
a képviselő-testület
feloszlatása;
g)
hatáskör
átruházása és visszavonása;
h)
helyi
népszavazás kiírása;
i)
önkormányzati
jelképek, kitüntetések és elismerő címek adományozása;
j)
hitelfelvétel
és kötvénykibocsátás;
k)
önkormányzati
vagyonnal való rendelkezés;
l)
törvényben
meghatározott egyéb kérdések;
m)
bizottsági
tagok és az elnök megválasztása, visszahívása;
n)
Pilisvörösvár
Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapítása és adományozása,
o)
kötelezettségvállalást
jelentő döntések;
p)
terület- és
településfejlesztést érintő döntések.
Nyilvános és zárt ülések
10. § (1) A testületi
ülések nyilvánosak. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható,
feltételhez nem köthető. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő
polgárok a részükre kijelölt helyen, a terem végében található széksorokon foglalhatnak
helyet.
(2) A zárt ülésről
a hivatali hanganyagon kívül semmilyen külön felvétel nem készíthető.
(3) Zárt ülésen
kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
(4) A képviselő-testület
a)
zárt ülést
tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján,
b)
az ülésvezető
minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) c pontja
esetén.
(5) Az Mötv. 46. §
(2) a) b) pontja esetében a zárt ülést el kell rendelnie az ülésvezetőnek, az Mötv.
46. § (2) c) pontja esetében az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület
dönt.
(6) Zárt ülés
tartását indítványozhatja:
a)
a polgármester,
b)
az alpolgármester,
c)
bármely önkormányzati
képviselő,
d)
a jegyző,
e)
az érintett
személy.
(7) A zárt ülésre ajánlott
napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A képviselő-testület
tagjait titoktartási kötelezettség terheli a napirend tárgyalása során tudomásukra
jutott személyes adatok és információk tekintetében is. A zárt ülés tartása
esetén is biztosítani kell a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat
megismerésének lehetőségét.
(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe
a polgármesteren és a jegyzőn kívül csak a képviselő-testület tagjai, és a
tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet
be.
Az ülések menete
11. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester megnyitja,
vezeti, berekeszti vagy bezárja. A polgármester a jelenléti ív alapján
megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, a testület
határozatképességét, ismerteti az ülésről távollévők nevét. A polgármester az
ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, az ülés
határozatképességét.
(2) A
határozatképesség megállapítása után a polgármester megnyitja az ülést. Az ülés
napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyhez a polgármester és a képviselők
módosító indítványokat tehetnek.
(3) A napirenddel
kapcsolatos módosító indítványokról és a teljes napirend elfogadásáról a képviselő-testület
vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a módosító indítvány új
napirendi pont felvételére vonatkozik, úgy a napirendre tűzéshez minősített
többség szükséges.
(4)[9] A képviselő-testület
ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén vagy külön felkérésre az alpolgármester,
az alpolgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén az Ügyrendi-, Oktatási-
és Kulturális Bizottság elnöke vezeti az ülést.
(5) A polgármester
napirendről napirendre vezeti a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati
javaslatokat. A polgármester a jelentkezések sorrendjében megadja a szót, s ülésvezetési
jogkörén belül bármikor megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót. A polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha
mondanivalója eltér a tárgyalt napirendtől.
(6) A polgármester
az ülésvezetési jogkörén belül, szükség esetén tárgyalási szünetet rendelhet
el, ill. a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést
meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.
(7) Az ülés vezetője
a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti az esetleges bizottsági határozatot,
majd megnyitja a napirend vitáját. Az ülésvezető saját hatáskörében dönt a vita
lezárásáról. Az ülésvezető, ha egyéb ok nem merül fel, a vitát akkor zárja le,
ha a napirendhez nincs további hozzászóló, vagy a képviselő-testület egyszerű
többséggel a vita lezárása mellett dönt. A vita lezárását ügyrendi javaslatként
bármely képviselő kezdeményezheti. A szavazás után az ülés vezetője kimondja a
határozatot.
(8) Napirendi pont
tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi
tag javaslatot tehet, amelyet szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő
kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a képviselő-testület
az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) Amennyiben az
ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be
kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos
határozathozatalra hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll a következő
testületi ülésen kerülhet sor.
A felszólalás szabályai
12. § (1) A hozzászólási szándékot a szavazógép segítségével,
vagy technikai akadály esetén kézfeltartással, az ülésvezetőnél kell jelezni. A
felszólalásra az ülés vezetője adja meg a szót, a jelentkezés sorrendjében.
(2)[10] Egy
napirendnél egy képviselő maximum 2 alkalommal, összesen maximum 5 perc terjedelemben
szólalhat fel. Lehetőség van arra, hogy a Képviselő-testület egyszerű többségű
szavazati aránnyal esetenként további felszólalási lehetőséget adjon az
önkormányzati képviselőnek 2 percben. Személyes megszólíttatás esetén a képviselőnek
lehetősége van a felszólalási kereteken felüli viszontválaszra 1 percben.
Elnyúló napirendeknél 60 perc után szavazni kell a folytatásról vagy a vita lezárásáról,
s minden újabb 30 perc után ezt a szavazást meg kell ismételni. A tárgyalt
napirend meghosszabbítása esetén 30 percenként egyszeri, újabb 2 perces
hozzászólási lehetőséget kap a képviselő. A vita folytatásához egyszerű többségű
szavazati arány szükséges. A jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is
felszólalhat. Az előterjesztő, vagy a témában érintett bizottság elnöke a
tárgyalt napirend kapcsán időkorlátra és a hozzászólás számára tekintet nélkül
felszólalhat.[11]
(3) A képviselő-testület hozzájárulhat a nem
meghívott, de jelenlévő szakértő vagy egyéb személy hozzászólásához. A
tanácskozási jog megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel
dönt.
(4) Ügyrendi kérdésben a
képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testület
ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot
érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
Az ügyrendi, technikai szavazásokról nem születik alakszerű határozat. Amennyiben
az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben
történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ebben az esetben vitának helye nincs.
Kizárás
13. § A képviselő-testület
döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza.
Az ülés
rendje, méltósága
14. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik
az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.
(2) Az önkormányzat és
a képviselőtársak méltóságát, tekintélyét súlyosan sértő képviselőt, ill. aki a
tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő
kifejezésekkel illeti, a polgármester az ülésen szóban figyelmeztetheti.
(3) Ha nem
képviselő-testületi tag a rendbontó, az ülésvezető kétszeri figyelmeztetés után
kiutasíthatja az ülésteremből.
(4)
A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen
felszólalni nem lehet.
A napirendek
előterjesztésének rendje
15. § (1) A képviselő-testülethez
az előterjesztések határozati javaslatokkal, rendelettervezetekkel együtt, a 15.
§ (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak írásban nyújthatók be. Az
előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést
legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 6. napon kell a polgármesterhez
benyújtani. Az előterjesztést a polgármester továbbítja a jegyzőnek, aki
jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a
képviselők számára.
(2)
Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek
és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Szóbeli
előterjesztést kivételesen, a polgármester döntése alapján lehet felvenni a
napirendek közé.
(4) Az írásbeli előterjesztés
tartalmazza:
a)
az
előterjesztés tárgyát, számát, az előterjesztőt, az előterjesztés készítőjét,
b)
az
előzményeket, a tényállást, a szakmai véleményt,
c)
a határozati
javaslatot vagy rendelettervezetet,
d)
a releváns
jogi háttérre való hivatkozást,
e)
a szükség
szerinti mellékleteket.
(5) Előterjesztést
tehetnek:
a)
a
polgármester,
b)
az
önkormányzati képviselők,
c)
a jegyző,
d)
a képviselő-testület
bizottságai,
e)
a bizottsági
tagok,
f)
a nemzetiségi
önkormányzat(ok) elnöke(i).
(6)[12] Az Mötv.
42. §-ában meghatározott át nem ruházható hatásköröket érintő előterjesztések
a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve,
ha az adott bizottság határozatképtelenség miatt nem ülésezik.
(7) Az előterjesztésre vonatkozó egyéb
technikai előírásokat e rendelet 4. sz. függeléke tartalmazza.
Módosító javaslat
16. § (1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont
tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító
javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és
az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.
(2) Amennyiben a
módosító javaslatot a napirend előterjesztője teszi, vagy a más által tett
módosító javaslatot az előterjesztő szóban befogadja, a képviselő-testület már
csak a módosított határozati javaslat elfogadásáról dönt. Amennyiben a módosító
javaslatot az előterjesztő nem fogadta be, a képviselő-testület külön dönt a
módosító javaslatról, majd a módosított határozati javaslatról.
(3) Amennyiben a
döntést minősített többséggel fogadhatja el a képviselő-testület, úgy a módosító
javaslatról is kizárólag minősített többséggel dönthet.
Nyílt szavazás
17. § (1) Az
önkormányzati képviselők csak személyesen szavazhatnak.
(2) A szavazás jellege nyílt
vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
(3 A
képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás számítógépes szavazatszámláló
berendezés segítségével (Mvoks program) történik. Amennyiben egy
képviselő jelen van az ülésen, szavazógépét bekapcsolja, de az adott napirendi
pontnál sem az igen, sem a nem, sem a tartózkodás tartalmú szavazati
lehetőséggel nem kíván élni, a szavazógép 15 másodperc eltelte után véglegesíti
a szavazás eredményét. Technikai akadály esetén a szavazás kézfeltartással történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt,
az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámlálni.[13]
(4) A nyílt szavazás eredményét a polgármester
állapítja meg, illetőleg a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz,
illetve egyéb esetleges technikai hiba esetén elrendeli a szavazás megismétlését
és a korábbi szavazás megsemmisítését.
Titkos szavazás
18. § (1) A
képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében
meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű
szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás
történhet géppel vagy szavazólappal, urna igénybevételével. A titkos szavazás
módját az ülésvezető határozza meg.
(3) Az urnás
titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi-, Oktatási- és Kulturális Bizottság jelenlévő
képviselő tagjainak feladata. Amennyiben a bizottságnak valamely képviselő
tagja nincs jelen, úgy a képviselő-testület határozattal, az adott alkalomra
kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, úgy hogy az legalább 3 tagú legyen.
(4) A
szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes
és érvénytelen szavazatok számát. A szavazás eredményéről és a szavazásról
külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a
bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.
(5) A szavazás
eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke számol be a képviselő-testületnek.
(6) Az urnás
titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a)
a szavazás
helyét és napját, kezdő és befejező időpontját,
b)
a szavazás
lebonyolításában részt vett szavazatszámláló bizottsági tagok nevét,
c)
a szavazás
során felmerült körülményeket,
d)
a szavazás
során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,
e)
a szavazás
eredményét.
Név szerinti szavazás
19. § (1) Az
Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben név szerinti szavazást
kell elrendelni.
(2) Név szerinti szavazás
esetén a képviselők névsorát a polgármester, távollétében az őt a bizottságban
helyettesítő korelnök képviselő olvassa fel.
(3) A képviselők a bekapcsolt
szavazókészülékük mikrofonjába az igen nem, illetve a tartózkodás szavak
érthető kimondásával szavaznak. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a
szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön
összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a
jegyzőkönyv része.
(4) Nem lehet név szerinti
szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a képviselő-testület
előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.
Polgármesteri beszámoló, jelentés a
lejárt határidejű határozatokról, felvilágosítás-kérés
20. § (1)[14]
(2) A polgármester és a jegyző írásos kimutatást
készít a korábbi üléseken elfogadott határozatokról, és ebben beszámol azok
végrehajtásának alakulásáról. A kimutatásban szerepelnie kell a határozat
számának és címének, valamint a végrehajtásról, teljesülésről szóló tájékoztatásnak.
Amennyiben az adott határozattal kapcsolatosan már beszámoltak, az adott
határozatnak a végrehajtásáról szóló tájékoztatás után a következő képviselő-testületi
üléseken már nem kell szerepelnie a kimutatásban. A lejárt határidejű
határozatokról szóló beszámolóra a rendes ülés meghívóján szereplő napirendek
tárgyalása után kerül sor.
(3) A települési képviselő az
ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati
ügyekben felvilágosítást kérhet.
(4) A felvilágosítás
kérésre adott válasz elhangzása után a felvilágosítást kérő képviselőnek 2
perces viszontválaszra van joga. Amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy a
választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű
szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásról.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
21. § (1) A képviselő-testület
üléséről az Mötv. 52. §-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen
elhangzottakat hangfelvételen is rögzítik, kivéve, ha ezt technikai akadály
lehetetlenné teszi.
(2) A zárt ülésről
külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv
egy-egy példányát, annak aláírása után a zárt ülés jegyzőkönyvének
kivételével a lakosság számára betekintésre a Polgármesteri Hivatal szervezési
szobájában, valamint a www.pilisvorosvar.hu honlapon
hozzáférhetővé kell tenni.
(4) Az ülésen készült
hangfelvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.
(5) Az ülés után
haladéktalanul határozati összesítőt kell készíteni.
(6) A határozati összesítő
tartalmazza:
a)
az ülés
helyét és idejét,
b)
az elfogadott
határozatokat a teljes elfogadott szöveggel,
c)
a szavazati
arányokat.
(7)
A határozati összesítőt ki kell tenni a városi hirdetőre, és fel kell tenni a
városi honlapra is. A határozati kivonatokat vagy a rájuk való utalást
tájékoztatásképpen meg kell jelentetni a Vörösvári Újságban.
III. Fejezet
GAZDASÁGI-PROGRAM, MUNKATERV
A gazdasági program és a munkaterv
22. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára gazdasági
programot fogad el. A gazdasági programot
a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület
a naptári évtől eltérő éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden
év március 15-étől a következő év március 15-éig szól. Az éves munkatervet a polgármester
minden év február 28. napjáig köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek
tartalmaznia kell:
a)
a képviselő-testület
által előre meghatározott éves feladatokat,
b)
a jogszabály
által kötelezően előírt napirendeket,
c)
a képviselő-testületi
ülések várható ütemezését,
d)
az előre
tervezett napirendek címét, az előterjesztő nevét,
e)
a
közmeghallgatás időpontját.
IV. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI TAGOK JOGÁLLÁSA
23. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény,
[15]az Mötv.
[16]
(2) Az önkormányzati képviselők
jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselő
megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja,
feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(4) A képviselő-testület
tagjait és a bizottságok nem képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület
tagjait, valamint a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat a helyi
önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról,
költségtérítéséről szóló 27/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet állapítja
meg.[17]
24. § Az önkormányzati képviselő köteles:
a)
felkészülten részt venni a
képviselő-testület munkájában,
b)
amennyiben
bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában,
c)
rendszeresen
kapcsolatot tartani a választókkal,
d)
lehetőséget adni a választópolgároknak, hogy telefonon időpontot
egyeztessenek egyéni fogadóóra
megtartásának kérdésében;
e)
testületi
vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, telefonon vagy
elektronikus formában minden esetben előzetesen a polgármesteri titkárságon
bejelenteni;
f)
a képviselői
minőségében megszerzett vagy tudomására jutott nem nyilvános információt megőrizni;
g)
vagyonnyilatkozatot
készíteni és azt határidőre leadni;
h)
a vele
szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul
bejelenti;
i)
a tárgyalt napirenddel
kapcsolatos érintettségét jelezni.
V. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS A TANÁCSNOK[18]
A bizottságok típusai, feladatai
25. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb,
eredményesebb ellátása érdekében, illetve a jogszabályi előírásoknak
megfelelően állandó bizottságokat hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat
létre. A képviselő-testület bizottságai
előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, az SZMSZ
1. számú mellékletében, vagy külön rendeletében meghatározott, átruházott hatáskörben,
önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, egymással mellérendeltségi
viszonyban álló, választott testületi szervek. A bizottság tagjainak
felsorolását az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
(2) A bizottságok képviselő és
nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben
azonosak.
(3) A bizottságok nem
képviselő-testületi tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt
kötelesek esküt tenni. A bizottság teljes jogkörű tagjává az eskü letételét
követően válnak.
(4) A képviselő-testület
meghatározott időre és célfeladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot
hoz létre, amely bizottság a feladat teljesülésével automatikusan megszűnik. A
bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ad-hoc
bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár. Az ad-hoc bizottságra egyebekben
a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
(5) Az állandó
bizottság elnöke és tagjai a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló 27/2014. (X. 27.) önkormányzati rendeletben
meghatározott tiszteletdíjra jogosultak. [19]
(6) [20]
(7) Az állandó bizottságok
általános feladatai:
a)
dönt a
hatáskörébe utalt ügyekben,
b)
a képviselő-testület
döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe
tartozó ügyekben,
c)
véleményezi a
bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket,
d)
a bizottság
feladatainak tárgyában előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek,
e)
közreműködik
a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében.
A bizottságok elnevezése és szervezete
26. § (1) A képviselő-testület
állandó bizottságai (elnevezésük, rövidített nevük, létszámuk):
a)
Ügyrendi-,
Oktatási- és Kulturális Bizottság (ÜOKB) (7 fő)
b)
[21] [22]Pénzügyi-,
Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság (PVKB) (7 fő)
c)
Szociális- és
Egészségügyi Bizottság (SZEB) (7 fő)
(2) A Képviselő-testület
határozza meg bizottsági rendszerét, a bizottságok feladatait, összetételét és
választja meg bizottságok tagjait. A bizottsági tagok, a bizottsági elnök
megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.
(3) A bizottság elnökét,
valamint képviselő és nem képviselő (külsős) tagjait a polgármester javaslatára
a képviselő-testület választja meg. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(4) A képviselő-testület bizottságai
elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.
(5) A képviselő-testület által
a bizottságokra ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete rögzíti.
A
bizottságok működése
27. § (1) A
bizottság ülését az elnök, illetve az elnök felkérésére vagy az elnök
akadályoztatása esetén a bizottság valamelyik önkormányzati képviselő tagja hívja
össze és vezeti.
(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén
együttes bizottsági ülés tartható. Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének
a megállapítása és a szavazás bizottságonként, külön-külön történik. Ebben az
esetben egy közös bizottsági jegyzőkönyv készül.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a
polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a témában érintett osztályvezetők,
szakreferensek.
(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét
tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a www.pilisvorosvar.hu
honlapon az ülés előtti pénteken rendkívüli ülés esetén 24 órával az ülés
előtt ki kell függeszteni. A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket
minden bizottsági tag és minden tanácskozási joggal rendelkező meghívott részére
a fenti időben meg kell küldeni.
(5) Az elnök köteles a bizottságot az indítványban megjelölt
határidőn belülre összehívni:
a)
a képviselő-testület
határozatára,
b)
a polgármester
indítványára,
c)
a bizottság
két tagjának indítványára,
d)
más bizottság
elnökének indítványára.
(6) A jegyző
biztosítja, hogy a megfelelő szakreferens szakmailag segítse a bizottság
munkáját, gondoskodjon a születendő határozatok törvényességéről, végrehajtásáról
és bizottsági koordinációjáról.
(7) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a
bizottság elnöke és a bizottság által megválasztott hitelesítő tag írja alá.[23]
Pénzügyi-,
Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság (PVKB)
28. § (1) Általános
feladatkörében:
a)
kötelezően
véleményezi a hatáskörébe tartozó önkormányzati rendeleteket, illetve az át nem
ruházható hatáskörébe tartozó képviselő-testületi döntéseket,
b)
javaslatot
tesz más önkormányzatokkal való társulásra,
c)
figyelemmel
kíséri a település kereskedelmi és szolgáltató egységeinek működését,
d)
javaslatot
tesz pályázatok benyújtására, részt vesz az előkészítésében, figyelemmel kíséri
az összegek felhasználását.
(2) Városfejlesztési,
városüzemeltetési, környezetvédelmi feladatkörében:
a)
közreműködik
a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos előterjesztések
előkészítésében,
b)
véleményezi a
közösségi beruházások terveit,
c)
javaslatot
tesz az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak megoldására,
d)
javaslatokat
dolgoz ki a közterület-rendezésre,
e)
javaslatot
tesz a műemlékvédelemmel és a helyi értékvédelemmel összefüggően,
f)
javaslatot
tesz az állattartás és a kóbor állatok okozta problémák megoldására,
g)
javaslatokat
terjeszt elő a mezőgazdasági, ipari és háztartási hulladékok elhelyezésé- re,
h)
javaslatot
terjeszt elő az önkormányzat tájvédelmi feladataihoz, határozataihoz és rendeleteihez,
i)
figyelemmel
kíséri a tájmeghatározó tényezők állapotát, javaslatokat fogalmaz meg, az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket véleményezi,
j)
a táj
állapotát módosító beavatkozásokat figyelemmel követi, véleményezi,
javaslatokat terjeszt elő,
k)
az élő
környezet állapotát károsító tényezők megelőzésére, elhárítására javaslatokat
terjeszt elő,
l)
kölcsönös és
rendszeres kapcsolatot tart a műszaki és építési osztály vezetőjével és a főépítésszel.
(3) Vagyongazdálkodási
feladatkörében:
a)
a
vagyongazdálkodással kapcsolatos elveket határozhat meg különös tekintettel a
vagyon hasznosítására, gyarapítására, megőrzésére,
b)
javaslatot tehet
az önkormányzat ingatlan- (épület, lakás) és közművagyonának működtetésére,
c)
az
önkormányzati vagyon nyilvántartását figyelemmel kíséri,
d)
a forgalomképes
vagyonkör hasznosítására javaslatokat dolgozhat ki,
e)
a
vagyonhasznosítási pályázatokat előkészíti, véleményezi.
(4) Pénzügyi,
költségvetési feladatkörében:
a)
a
költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet és a beszámolók elfogadásakor
véleményt alkot, javaslatot tesz,
b)
figyelemmel
kíséri a költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak év közbeni teljesülését,
javaslatot tesz a gazdálkodással kapcsolatos korrekciókra,
c)
az éves
ellenőrzési tervet és beszámolót véleményezi és ellenőrzi annak teljesülését,
d)
javaslatot tesz
a Képviselő-testületnek a szükséges pénzügyi eszközök átcsoportosítására,
e)
javaslatot tehet
helyi adók megállapítására,
f)
ellenőrzi a
helyi önkormányzat és intézményeinek folyamatos gazdálkodását,
g)
ellenőrzi a
költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok
teljesíthetőségét és célszerűségét,
h)
ellenőrzi az
önkormányzat hitelfelvétel gazdasági megalapozottságát, azok felhasználását és
törlesztését,
i)
ellenőrzi a
helyi önkormányzat és intézmények költségvetési kiadásait,
j)
ellenőrzi a
költségvetések végrehajtásáról készített zárszámadásokat,
k)
ellenőrizheti
az önkormányzat és intézményeinek tulajdonában, illetőleg kezelésében lévő ingó
és ingatlanvagyon beleértve a résztulajdonban lévő vállalkozások
vagyonérték-megőrző, vagyongyarapító tevékenységét,
l)
ellenőriz minden
olyan pénzügyi és gazdasági tevékenységet, amit a képviselő-testület a hatáskörébe
utal.
Szociális és Egészségügyi Bizottság (SZEB)
29. § (1) Általános
feladatkörében:
a) rendszeres kapcsolatot tart az egészségügyi- és
szociális intézmények vezetőivel,
b) véleményt nyilvánít az egészségügyi- és szociális
intézmények pályázat útján betöltendő munkaköreiről, véleményezi a pályázatokat;
a vezetői kinevezéseket a képviselő-testület elé terjeszti,
c) a költségvetés előkészítésénél javaslatot tesz a
hatáskörébe tartozó költségekre, felosztásukra,
d) a hatáskörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket
előkészíti és véleményezi,
e) elfogadásra javasolja a szociális és egészségügyi
intézmény működéséhez kapcsolódó beszámolót és munkatervet,
f) figyelemmel kíséri a szociális és egészségügyi
intézmények tevékenységét, összegyűjti a velük kapcsolatos lakossági
véleményeket,
g) véleményezi az egészségügyi-, illetve szociális
intézmények átszervezésére, gazdálkodására vonatkozó elképzeléseket, illetve
javaslatot tesz azokra,
h) részt vehet a szociális- és egészségügyi fejlesztési
programok, koncepciók kidolgozásában, javaslatot tehet, illetve véleményezheti
azokat,
i) eljár a képviselő-testület által a bizottság
hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) Szociális és gyermekjóléti feladatai:
a) részt
vesz a szociálpolitikai elvek és célkitűzések kidolgozásában,
b) figyelemmel kíséri és segíti a szociálpolitikai elvek
érvényesülését és a célkitűzések helyi végrehajtását, különösen a gyámügyi és
szociális gondoskodás területén,
c) részt vesz a jelentősebb
szociálpolitikai intézkedések végrehajtásának ellenőrzésében,
d) eljár a képviselő-testület által
átruházott szociális- és gyermekjóléti hatósági ügyekben.
(3) Egészségügyi
feladatkörében:
a)
tájékozódik a
város közegészségügyi helyzetéről, jobbítására javaslatot tesz,
b)
javaslatot
tesz az egészségügyi- és szociális intézmények létrehozására, illetve
előkészíti azokat,
c)
véleményezi
az egészségügy területén az átszervezésre, felújításra, nagy értékű szakmai beszerzésekre
készült terveket,
d)
a szociális
és egészségügyi intézmények működésével kapcsolatosan adatokat kérhet be, vagy
az intézmény belső ellenőrzésére javaslatot tehet.
Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság (ÜOKB)
30. § (1) Feladatai
az oktatás, a kultúra és a sport területén:
a)
részvétel a
közművelődési és oktatásfejlesztési tervek, elvek és célkitűzések kidolgozásában,
b)
a
költségvetés kialakításánál javaslattétel a művelődési, nevelési és oktatási
intézmények fenntartására ill. működtetésére fordítandó összeg nagyságára, felhasználásának
módjára és ütemezésére,
c)
az önkormányzat
kulturális és oktatási célra használt vagyonának működtetési felügyelete,
d)
a
közművelődéssel, oktatással kapcsolatos feladatok meghatározása, önkormányzati
rendeletek előkészítése, véleményezése és ellenőrzése a nemzetiségi[24]
önkormányzat(ok)kal egyeztetve,
e)
az
intézmények igazgatói, vezetői pályázatainak véleményezése és értékelése,
előterjesztése a képviselő-testület felé,
f)
kapcsolattartás
az intézményekkel és vezetőikkel,
g)
kapcsolattartás
a kulturális egyesületekkel,
h)
az önkormányzat
művelődési, oktatási pályázatainak véleményezése,
i)
javaslattétel
a kormányzat által kiírt közművelődési és oktatáspolitikai támogatások megpályázására,
j)
közreműködés az önkormányzat sporttal kapcsolatos célkitűzéseinek
megvalósításában,
k)
a város sport és rekreációs életének koordinálása, javaslatok megfogalmazása
a Képviselő-testület számára,
l)
a sportot érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi koncepciókkal
kapcsolatos javaslattétel,
m) a város sportéletét érintő
előterjesztések véleményezése,
n)
az önkormányzat
sportlétesítményei személyi és tárgyi feltételeinek, felszereltségének vizsgálata,
o)
javaslattétel
a képviselő-testületnek minden a testedzéssel és a sportolási igények
kielégítésével kapcsolatos ügyben,
p)
javaslattétel a sportegyesületek, szabadidő-
és tömegsport-szervezetek támogatására,
q)
eljárás a képviselő-testület
által a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben.
(2)
Ügyrendi feladatai:
a)
az önkormányzat
Szervezeti és Működési szabályzata (SZMSZ) tervezetének előzetesen megtárgyalása,
véleményezése,
b)
a szabályzat
hatályosulásának figyelemmel kísérése, szükség esetén javaslattétel módosítására
vagy új szabályzat alkotására,
c)
a képviselő-testület
rendelettervezeteinek véleményezése, a rendeletek hatályosulásának vizsgálata,
d)
véleménynyilvánítás
a Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos szervezeti kérdésekben,
e)
javaslattétel
a képviselő-testületnek olyan fegyelmi ügyben benyújtott előterjesztéshez,
amelynek elbírálása az önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik,
f)
a képviselő-testületi
ülések napirendi pontjainak előkészítésének ügyrendi szempontból történő vizsgálata,
g)
a település
közbiztonságát érintő megkeresésekkel, javaslatokkal kapcsolatos határozati javaslatok,
rendelettervezetek véleményezése, előzetes megtárgyalása,
h)
a város közbiztonsági
helyzete alakulásának figyelemmel kísérése, javaslattétel a szükséges lépésekre,
i)
eljárás a képviselő-testület
által a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben,
j)
javaslattétel
a Képviselő-testület részére a polgármester esetleges jutalmának megállapítására
és szabadságolási ütemtervének elfogadására.[25]
(3) Vagyonnyilatkozatokkal és
képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos tevékenysége:
a) A polgármester és a települési képviselők
összeférhetetlenségi eljárásával és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok
elvégzése. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a
Polgármesteri Hivatal technikai, támogató tevékenységet nyújt.
b) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a
települési képviselők vagyonnyilatkozatait [26] az
SZMSZ rendelkezései alapján. Ennek keretében:
ba) Átadás-átvételi elismervény ellenében veszi át a
vagyonnyilatkozatokat, nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról.
bb) Az Önkormányzati választásokat követően valamennyi
képviselőnek az alakuló üléstől számított 30 napon belül visszaadja a vagyonnyilatkozatát.
bc) Biztosítja a települési képviselő
vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát. Ennek keretében a polgármester és a
képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatát a Polgármesteri Hivatal jegyzői
szobájának páncélszekrényében helyezi el.
bd) A nyilvános vagyonnyilatkozatokba történő betekintés
lebonyolításához a szükséges technikai segítséget az Ügyrendi, Oktatási és
Kulturális Bizottság elnöke és egy tagja együttesen nyújtja. A páncélszekrény
kulcsát az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke őrzi.
be) Az azonosító adatokba és a hozzátartozók
vagyonnyilatkozatába az érdeklődők nem tekinthetnek bele.
bf)
Az azonosító
adatokba, valamint a hozzátartozói nyilatkozatokba csak a bizottság tekinthet
be, ellenőrzés céljából. Az azonosító adatokat és a hozzátartozói nyilatkozatokat
tartalmazó zárt borítékokat a jegyzői szoba páncélszekrényében tárolják. A
lezárt páncélszekrényt az Ügyrendi-, Oktatási- és Kulturális Bizottság
elnökének és bármely tagjának együttes jelenlétében lehet kinyitni és bezárni.
c)
Felel azért, hogy a
vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és
őrizzék.
Előkészítő és Bíráló Bizottság
31. § (1) Az
Előkészítő és Bíráló Bizottság működésével kapcsolatos szabályokat a Képviselő-testület
által elfogadott Közbeszerzési Szabályzat és a Beszerzési Szabályzat határozza
meg.
(2)
Előkészítő és Bíráló Bizottság a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározottakon
kívül bontja a nem közbeszerzés-köteles szolgáltatásokra, építésekre, árubeszerzésekre
stb. vonatkozó árajánlatkérések alapján zárt borítékban beérkezett
árajánlatokat is.
Tanácsnok
31/A. §[27] (1) A Képviselő-testület a műszaki
és közlekedési önkormányzati feladatok hatékony végrehajtására, felügyeletére,
ellenőrzésére, a megfelelő munkamegosztás kialakítása érdekében, műszaki és
közlekedési ügyeket felügyelő tanácsnokot választ.
(2) A tanácsnok olyan önkormányzati képviselő, aki saját képviselői
feladatán felül felügyeli a képviselő-testület által meghatározott feladatkörök
ellátását.
(3) A tanácsnokot tiszteletdíj és természetbeni juttatás illeti meg a
helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról,
költségtérítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben.
(4) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat az
önkormányzati ciklus időtartamára vagy meghatározott időre. A tanácsnoki
megbízás megszűnik:
a) a tanácsnoki tisztségről történő lemondással,
b) a tanácsnoki tisztség képviselő-testület általi visszavonásával, vagy
c) a képviselő megbízatása megszűnésével.
31/B.
§[28] A műszaki és
közlekedési ügyeket felügyelő tanácsnok feladatai:
a)
Kezdeményezi
-
utak, parkok, játszóterek
felújítását, építését,
-
a várost érintő forgalomtechnikai
és tömegközlekedési javaslatok kidolgozását,
-
egyéb önkormányzati beruházásokat.
b)
Ellenőrzi és véleményezi
-
a költségvetési rendeletben
jóváhagyott útépítéssel és fenntartással, közmű- és kertépítéssel, valamint
parkfenntartással kapcsolatos feladatok végrehajtását,
-
a közterületek használatáról szóló
önkormányzati rendelet érvényesülését,
-
a közterületeken végzendő, a
költségvetésben nem nevesített kisebb volumenű felújítási, javítási (út, járda,
park, stb.) feladatok fontossági sorrendjét.
c)
Javaslatot tesz a polgármesternek
a városüzemeltetés
területén végzendő, a költségvetésben nem nevesített kisebb volumenű
felújítási, javítási munkák (út, járda, park, stb.) elvégzésére.
d) Kapcsolatot
tart a
Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal műszaki és közlekedési ügyekkel foglalkozó
munkatársaival munkájuk elősegítése érdekében.
Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal
32. § A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal működésével kapcsolatos
szabályokat a 4/2009. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet szabályozza.
VI. FEJEZET
A képviselő-testület tisztségviselői
33. §[29] A helyi önkormányzat tisztségviselői: a polgármester
és a képviselő-testület által választott alpolgármester, valamint a jegyző.
A polgármester
34. § (1) A
polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő,
az önkormányzat képviselő-testületének elnöke.
(2) A polgármester
megbízatását főállásban látja el.
(3) A
polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester
egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos kéréseit az Képviselő-testület[30] engedélyezi.[31]
A polgármester feladatai
35. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el
feladatait.
(2) A polgármester egyéb
feladatai:
a)
gyakorolja a
testület által átruházott hatásköröket,
b)
segíti és
koordinálja az önkormányzati képviselők és a bizottságok munkáját;
c)
fogadóórát
tart;
d)
ápolja az
önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;
e) részt vesz a hivatali
vezetői értekezleteken,
f)
részt vesz az önkormányzati társulási üléseken.
Az alpolgármesterek
36. § (1)[32] A
képviselő-testület az Mötv. 43. § (3) bekezdése alapján egy társadalmi
megbízatású alpolgármestert választ.
(2) [33]
A jegyző, aljegyző
37. § (1) A polgármester
az Mötv. 82. § alapján nevezi ki a jegyzőt és aljegyzőt.
(2) A jegyzői és az aljegyzői
tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén
legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester megbízása alapján az
Igazgatási Osztályvezető láthatja el a jegyzői feladatokat.
(3) A jegyző az Mötv.
81. §-ának megfelelően vezeti a polgármesteri hivatalt.
(4) A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok
működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles
jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban
is eleget tehet.
VII. FEJEZET
PILISVÖRÖSVÁRI POLGÁRMESTERI HIVATAL
39. § (1) A polgármesteri
hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A polgármesteri hivatal hivatalos
elnevezése: Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal, székhelye: 2085
Pilisvörösvár, Fő tér 1.
(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti
tagozódása az alábbi:[34]
a) Szervezési Csoport,
b) Igazgatási Osztály,
c) Gazdálkodási Osztály,
d) Műszaki Osztály,
e) Városgondnoksági Csoport[35],
f) [36]
(3) A szervezeti
egységek, az osztályok élén a jegyző által, a polgármester egyetértésével
kinevezett vezető megbízású köztisztviselők, osztályvezetők állnak.
(4) A polgármesteri hivatal
saját ügyrendje szerint működik, amelyet a polgármester és a jegyző állapít
meg, és amely a hivatal feladatait valamint a belső szervezeti egységek, és a
dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
(5) A hivatalon belüli kiadmányozást feladat- és
hatáskörén belül a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza,
mely a hivatali SZMSZ melléklete (Kiadmányozás rendjéről szóló szabályzat).
(6) A települési
képviselő a polgármesteri hivataltól a polgármester vagy a jegyző útján igényelheti
a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.
(7)[37] A
polgármesteri hivatal munkarendje:
a) Fő tér 1., Polgármesteri Hivatal főépülete:
Hétfő: 8-17 óráig
Kedd: 8-16 óráig
Szerda: 8-17 óráig
Csütörtök: 8-16 óráig
Péntek: 8-14 óráig
Az
ügyfélfogadási rend az osztályokon:
Hétfő: 13-17 óráig
Szerda: 8:00 -12
óráig és 13-17 óráig
Az
ügyfélszolgálaton: a hivatali munkarend szerint.
(8) [40]
(9) A polgármesteri hivatalban
a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a középfokú
végzettségű köztisztviselők esetében az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza.
VIII. FEJEZET
Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
40. § (1) A
képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok terhére a polgármester
jogosult kötelezettséget vállalni a Beszerzési szabályzat, a Vagyonrendelet és
a Közbeszerzési szabályzat valamint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek
betartásával.
(2) A képviselő-testület az államháztartásról
szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében
foglaltak alapján az éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzat vagyona a
tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(4) Az önkormányzat
vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba
vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.
(5) A zárszámadással
kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
IX. Fejezet
Lakossággal való kapcsolattartás,
tájékoztatás
Közmeghallgatás
40/A. §[41] (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a
munkatervében meghatározott időpontban, általában október hónapban az Mötv 54.
§ -a szerinti közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a képviselő-testületi
ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(2) A közmeghallgatás
időpontját és helyét széles körben meg kell hirdetni. Az önkormányzat a közmeghallgatásról
a település polgárait 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos
módon értesíti.
Lakossági fórumok
41. § A
lakosság kezdeményezésére, a polgármester kezdeményezésére vagy a képviselők
többségének javaslatára lakossági fórumot kell tartani, különösen a lakosságot
érintő, fontosabb döntések előkészítésekor.
A kihirdetés helyben szokásos módja
42. § (1) A
rendeletek és hirdetmények helyben szokásos módon történő kihirdetése a Fő tér
1. szám alatti hivatali főépület földszinti hirdetőtábláján történő
kifüggesztéssel történik.
(2) A
hirdetmények, tájékoztatók a hivatali főépület hirdetőin kívül a városi honlap
és helyi újság mellett megjelennek a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, a
hivatali épületek hirdetőin és a főépület előtti hirdetőkön is.
(3) A lakossággal
való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat honlapja
(www.pilisvorosvar.hu), a Vörösvári Újság, valamint a Pilis Tv közvetítései.
X. FEJEZET
Együttműködés
a nemzetiségi önkormányzatokkal
43. § (1) A
képviselő-testület biztosítja költségvetési rendelet keretein belül a
nemzetiségi önkormányzat(ok) részére a működés(ük)höz szükséges feltételeket.
(2) A nemzetiségi
önkormányzatot érintő kérdésekben az előterjesztéseket a nemzetiségi önkormányzat
képviselői részére a képviselő-testület tagjainak történő anyagküldéssel
egyidejűleg meg kell küldeni.
(3) Pilisvörösvár Önkormányzatának Képviselő-testülete
a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja az éves
önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül Pilisvörösvár Német
Nemzetiségi Önkormányzata [42] részére
a működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:[43]
a) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat[44]
üléseinek, közmeghallgatásainak lebonyolításához szükséges helyiséget ingyenesen
biztosítja.[45]
b) A képviselő-testület a polgármesteri hivatalon
keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai,
kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó
költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és
személyi feltételeket.
c) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi
ülésein, közmeghallgatásán a jegyző és a Polgármesteri Hivatal témafelelősei
részt vesznek.
d) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával
kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Polgármesteri
Hivatal gazdálkodási osztályán keresztül biztosítja.
e) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek
előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése,
sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a Polgármesteri Hivatal
titkárságán keresztül biztosítja.
f) Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző,
illetve a Polgármesteri Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi
kötelezettségeit teljesíteni tudja, a [46]Nemzetiségi
Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.
(4) A Német Nemzetiségi Önkormányzat [47]tagjainak
névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.[48]
(5) Pilisvörösvár Város
Önkormányzata és a Német Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködés részleteit
a 2012. február 03. napján kelt, évente felülvizsgálatra kerülő együttműködési
megállapodás szabályozza.
(6) A Német Nemzetiségi
Önkormányzat működésének részleteit a Német Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti
és működési szabályzata határozza meg.
XI. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Mellékletek, függelékek
44. § (1) Az SZMSZ melléklete: [53]
1. melléklet A Képviselő-testület által a
polgármesterre és a bizottságokra ruházott hatáskörök,
2. melléklet A Képviselő-testület által a jegyzőre
ruházott hatáskörök,
3. melléklet A belső ellenőrzésről,
4. melléklet A középfokú végzettségű köztisztviselők
képzettségi pótléka,
5. melléklet A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei
vezetői szintjének meghatározása,
6. melléklet Pilisvörösvár Város Önkormányzatának
szakfeladatrendje,
7. melléklet Az előterjesztések rendje, valamint a
határozatok és a rendeletalkotás általános szabályai.
(2) Az SZMSZ
függelékei:
1. függelék A Képviselő-testület tagjai,
2. függelék A Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai,
[54]
3. függelék A Képviselő-testület bizottságai,
4. függelék Jogszabályi segédlet.
45. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)
Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pilisvörösvár
Város Önkormányzatának Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2011.
(IV. 04.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító önkormányzati rendeletek.
Pilisvörösvár, 2013. március 7.
polgármester jegyző
Jelen rendelet Pilisvörösvár Város Önkormányzatának
Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.
04.) rendeletének 42. §-a alapján kihirdetésre került Pilisvörösváron, 2013.
március 12. napján.
Pilisvörösvár, 2013.
március 12.
Dr.
Krupp Zsuzsanna
jegyző
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:
Pilisvörösvár, 2020. szeptember 5.
Dr.
Udvarhelyi István
Gergely
jegyző
SZMSZ 1.
melléklete[55]
A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott
hatáskörök
A
Polgármester a következő rendeletek keretei között gyakorolja a
Képviselő-testület által ráruházott hatásköröket:
- 6/2010. (III. 29.) a zajártalom elleni védekezés
szabályairól,
- 25/2011. (IX. 30.) a zöldfelületek fenntartásáról,
- 4/2015. (II. 27.) a pénzbeli és természetbeni
szociális támogatásokról,[57]
- 7/2011. (II. 28.) a közterületek használatáról,
- 8/1997. (VI. 30.) az önkormányzati lakások és
helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról,
- 17/2012. (IV. 02.) az Önkormányzat vagyonáról és a
vagyongazdálkodás szabályairól,
- az Önkormányzat aktuális éves költségvetési rendelete,
- 17/2000. (IX. 25.) a középületeknek és közterületeknek
nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásáról,
- 1/2003. (I. 27.) a város fejlődését biztosító
kulturális és sportközpont létesítéséről,
- 6/2011. (II. 28.) a városképet meghatározó reklámok,
homlokzati szerkezetek és köztárgyak elhelyezéséről.
A
Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök
Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság (ÜOKB)
Az
Ügyrendi, Oktatási és Kulturális és Bizottság a 64/2004. (III. 25.) Kt. sz.
határozat keretei között átruházott hatáskörben végzi a Művészetek Háza Kulturális Központ és Városi Könyvtár, Pilisvörösvár szakmai
tevékenységéről szóló éves beszámoló és az éves munkaterv, valamint a
továbbképzési tervek módosításának jóváhagyását.
Az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság
átruházott hatáskörben az óvodák beiratkozási időszakát is meghatározza.
Az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság
átruházott hatáskörben jóváhagyja az Esélyegyenlőségi Tervet.
Szociális és Egészségügyi Bizottság (SZEB)
A Szociális és Egészségügyi Bizottság a
Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljár a következő rendeletek
keretei között:
- 4/2015. (II. 27.) a pénzbeli és természetbeni
szociális támogatásokról,[58]
- 6/2014. (II. 07.) a szociális és gyermekjóléti
szolgáltatásokról,[59]
- az éves költségvetési rendelet szerint átruházott
hatáskörben.
A Képviselő-testület által a jegyzőre ruházott
hatáskörök
A
Jegyző a következő rendeletek keretei között gyakorolja a Képviselő-testület
által ráruházott hatásköröket:
−
4/2015. (II. 27.) a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról,[62] [63]
- 8/2017. (II. 27.) a
közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
SZMSZ 3. melléklete[64]
A belső ellenőrzésről
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.), a végrehajtására kiadott
368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban Ávr.), továbbá a
költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) alapján
Pilisvörösvár Város Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek
és ellátott szakfeladatok belső ellenőrzési feladatait külső erőforrás
bevonásával látja el.
A belső ellenőrzési tevékenység független,
belső ellenőri nyilvántartásba vett s ezt
évente igazoló személy foglalkoztatását biztosító külső
erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása.
A feladatellátás részletes szabályait a Belső
Ellenőrzési Kézikönyv és Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatalának
Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló
rendelkezései tartalmazzák.
A
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (a
továbbiakban: Mötv. ) 2013.január1. napjától hatályos rendelkezései (119.
120. §.), és a jelenleg hatályos Mötv. 119. § (3) bekezdés alapján a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és
ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat
rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony
és eredményes felhasználását.
Az
Áht. 69.§ (2) bekezdés alapján a belső
kontrollrendszer beleértve a belső ellenőrzést létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv
vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett
módszertani útmutatók figyelembevételével.
A
fentiek és az Áht. 70.§ (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.
A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó
tevékenység keretében a
jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést,
gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és
javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, annak érdekében,
hogy az ellenőrzött szerv működését
fejlessze és eredményességét növelje.
A
belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső
ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását,
működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és
működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága
és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek,
eljárások és szerződések betartása területén.
A központi
jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a
minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon
meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső
ellenőrzési tevékenységet.
A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy
rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és
szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon az önkormányzat gazdasági
programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez.
Az
ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:
−
Pilisvörösvár
Város Önkormányzat és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,
−
az eszközökkel és
forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.
A
fenti célok elérése érdekében biztosított a belső ellenőrök függetlensége.
A
belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése négy éves időszakot magába
foglaló stratégiai terv és éves ellenőrzési terv alapján történik.
A
belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre.
Az
éves belső ellenőrzési terv elkészítésénél az ellenőrzés fókuszába került a
költségvetési szervre vonatkozó jelentősebb változások, mint például az
átszervezés, előző években történt intézményi összevonás, megszűnés,
átalakulás, stb.
A
belső ellenőrzés fókuszában a pályázati támogatások szabályszerű
felhasználásának ellenőrzése, az európai uniós forrás támogatásával megvalósuló
fejlesztések vizsgálata, a pályázati rendszer kialakítása, működtetése áll.
Az
éves ellenőrzési tervben szerepeltetve van a főkönyvi könyvelés és az
analitikus nyilvántartásokkal kapcsolatos egyezőség, a központi költségvetési
támogatások ellenőrzése.
A
belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy
a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok
értelmezéséhez, egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az
ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel.
A
jogi szabályozásban, valamint a Módszertani Útmutatóban foglaltak szerint a
belső ellenőrzés hangsúlyának folyamatosan át kell helyeződnie a lényegi
feladatára, a kockázatokat kezelni
hivatott kontroll rendszer értékelésére. A belső ellenőrzésnek
bizonyosságot kell nyújtania a szerv vezetőjének az általa kiépített és
működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.
A
helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi módosítás Mötv. 119. § folytán
az általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az
éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása.
Az
egyes ellenőrzések lefolytatásának eljárási szabályai a Ber. alapján kerülnek
ellátásra.
Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső
szakértő igénybe vételével történik, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok
is általa kerülnek ellátásra.
A belső ellenőrzés
függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv
tartalmazza.
A belső ellenőrzést végző szerv
képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében
az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység
bármely helyiségébe beléphet,
számára akadálytalan hozzáférést
kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
kérésére az ellenőrzött szerv,
illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt
szolgáltatni.
A belső ellenőrzést végző szerv
képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti
egységnél
államtitkot, szolgálati titkot,
üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról
másolatot, kivonatot kérhet, illetve
személyes adatokat kezelhet, a
jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.
A belső ellenőrzési tevékenység
során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket,
illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.
SZMSZ 4.
melléklete[65]
A középfokú
végzettségű köztisztviselők képzettségi pótléka
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testületének felhatalmazása
alapján a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 142. §-a
alapján a hivatali szervezet vezetője a Kormány által meghatározott rendben
képzettségi pótlékot állapíthat meg.
A szabályozás célja, hogy elismerje a köztisztviselőknek az
önkormányzat által hasznosítható alkalmazási feltételeken túli- további
szakképzettségét, és egyben ösztönözze a további képzettség megszerzésére
irányuló törekvéseket.
A
közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes
illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat,
valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés,
szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői,
köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv
személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.
(2)
Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek
is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű
szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör
ellátásához szükséges.
(3) A
képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a közszolgálati
szabályzatban vagy ügyrendben kell feltüntetni.
(4) A
képzettségi pótlék mértéke:
a) doktori (PhD) fokozat vagy a
felsőoktatási törvényben meghatározott, azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb
tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,
b) felsőfokú iskolai rendszerű
képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén
az illetményalap 50%-a,
c) akkreditált iskolai
rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú
szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap
40%-a,
d) iskolarendszeren kívüli
középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén
az illetményalap 30%-a.
(5) A több
feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő, köztisztviselő csak egy, a
magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából
azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék
állapítható meg.
(6) A
felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult
képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d)
pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik.
E melléklet a polgármesteri hivatal középfokú végzettségű
köztisztviselőire terjed ki.
A képzettségi
pótlékkal érintett munkakörök
és a képzettségi követelmények
1. Képzettségi pótlék illeti meg a Polgármesteri Hivatal középfokú
iskolai végzettségű köztisztviselőjét a táblázatban felsorolt munkakör
betöltése esetén, amennyiben az ugyanott felsorolt szakirányban, az alkalmazási
feltételként meghatározott képzettségén túl, a munkakörénél felsorolt
képzettségi irányban a Kttv. 142. §-a, és a közszolgálati tisztviselők részére
adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2. § szerinti képzettséggel rendelkezik.
2. A több feltételeknek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a
magasabb összegű képzettségi pótlékra jogosult.
3. A képzettségi pótlékkal érintett munkakörök és elismert további
képzettségi előírások a következők.
|
Munkakör
megnevezése |
Szakképzettség
megnevezése |
|
Pénzügyi ügyintéző (k) Számviteli ügyintéző (k) Költségvetési ügyintéző (k) |
Mérlegképes könyvelői szakképesítés |
A
képzettségi pótlék megállapításának rendje
4. A Polgármesteri Hivatal
köztisztviselői esetében a képzettségi pótlék megállapításáról a táblázatban
meghatározott feltételekkel és korlátozásokkal a jegyző, mint a hivatal
vezetője dönt.
5. Nem tagadható meg a képzettségi pótlék attól a köztisztviselőtől,
aki az e mellékletben meghatározott munkakörben dolgozik és a munkaköréhez
elismert további képzettségekkel rendelkezik.
6. A képzettségi pótlék mértéke a Korm. r. 2. §-a alapján:
akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren
kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az
illetményalap 40 %-a.
SZMSZ 5. melléklete[66]
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának
Polgármesteri Hivatala
szervezeti egységeinek vezetői
szintjének meghatározása
1. A közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 236. § (5) bekezdés c) pontjára
tekintettel a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek
vezetői szintjét osztályvezetői szintnek felelteti meg.
2. A szervezeti egységek vezetőinek megszólítása: osztályvezető.
SZMSZ 6. melléklete[67] [68] [69] [70] [71] [72] [73]
Pilisvörösvár Város Önkormányzata
feladataihoz tartozó
Kormányzati funkciók
|
Kormányzati funkció |
Kormányzati funkció megnevezése |
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó
és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással
kapcsolatos feladatok (önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek, irodák, más
ingatlanok hasznosítása) |
|
016080 |
Kiemelt állami és
önkormányzati rendezvények |
|
045160 |
Közutak,
hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
051030 |
Nem
veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása,
átrakása |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület kezelés |
|
066020 |
Város-,
községgazdálkodási és egyéb szolgáltatások |
|
081030 |
Sportlétesítmények,
edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081071 |
Üdülői
szálláshely szolgáltatás és étkeztetés |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés
köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi
étkeztetés köznevelési intézményben |
|
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
041232 |
Start-munka program Téli
közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú
közfoglalkoztatás |
|
106020 |
Lakásfenntartással,
lakhatással összefüggő ellátás |
|
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati
és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
011220 |
Adó-, vám-és jövedéki
igazgatás |
|
032020 |
Tűz-és katasztrófavédelmi
tevékenységek |
|
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos
tevékenységek |
|
104031 |
Gyermekek bölcsődei ellátása |
|
104035 |
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali
intézményében |
|
104036 |
Munkahelyi étkeztetés bölcsődében |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
SZMSZ 7.
melléklete[74]
Az előterjesztések rendje, valamint a határozatok és
a rendeletalkotás általános szabályai
A képviselő-testület hatékony és törvényes működése érdekében
biztosítani kell, hogy a képviselő-testület elé megfelelő tartalmú és
színvonalú, valamint a jogszabályoknak megfelelő előterjesztések kerüljenek. A
képviselő-testületi előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a
Szervezeti és működési szabályzat határozza meg, melynek végrehajtása érdekében
a következők szerint kell eljárni:
Az előterjesztések általános rendje
1. A jegyző kézjegyével vagy észrevételével ellátott előterjesztést a
képviselő-testület ülése előtt az illetékes bizottságok elé kell terjeszteni,
melynek ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt,
a nemzetiségi önkormányzat elnökét és az előterjesztőt. A képviselő-testület
elé csak a polgármester és a jegyző kézjegyével ellátott előterjesztés
kerülhet, kivétel ez alól a bizottsági előterjesztés.
Az előterjesztések tartalmi követelményei
2. Az előterjesztéseket az
alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni:
2.1 Az előzmények, a tényállás és szakmai vélemény
tartalmazza azokat a tényeket, követelményeket, adatokat, információkat,
amelyek az adott ügyben megalapozott döntés meghozatalához szükségesek. Amennyiben
az adott ügyben a képviselő-testület már megelőzően határozatot hozott, utalni
kell a végrehajtás tapasztalataira is.
2.2 Az előterjesztésnek határozati javaslatot is kell
tartalmaznia, amely a tárgytól függően egyértelműen megfogalmazott, és a végrehajtás
szempontjából ellenőrizhető feladatokat, pontos határidőt, valamint a
végrehajtásért felelős személy megjelölését tartalmazza.
2.3 Az előterjesztésben minden esetben fel kell
tüntetni, hogy elfogadásuk egyszerű, vagy minősített többséget igényel.
2.4 Javaslatot kell tenni a korábban hasonló tárgyban
hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, vagy érvényben tartására.
Az előterjesztések
törvényességi ellenőrzése
3. A törvényességi ellenőrzés keretében az
előterjesztéseket a jegyzővel egyeztetni kell.
3.1 A jegyző ellenőrzi, hogy az előterjesztés
megfelel-e a jogszabályoknak. A törvényességi ellenőrzés keretében a jegyzőnek
nyilatkoznia kell arról, hogy az adott kérdés eldöntésére a képviselő-testület
rendelkezik-e hatáskörrel, a határozati javaslat összhangban van-e a
jogszabályokkal és a képviselő-testület rendeleteivel, határozataival.
3.2 Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az
előterjesztés törvényességi szempontból, illetve a szabályokban foglalt
követelményeknek nem felel meg, köteles az előterjesztőt és a polgármestert
tájékoztatni.
3.3 Amennyiben a jegyző törvényességi véleményét az
egyeztetés után is fenntartja, arról a képviselő-testületet tájékoztatja.
A képviselő-testület határozatainak
végrehajtásával és nyilvántartásával
kapcsolatos feladatok
4.1 A Képviselő-testület határozatait a naptári év
elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a határozat meghozatala napjának
megjelölésével kell nyilvántartani, utalva a határozatot kibocsátó szervre is
(pld. Pilisvörösvár Város Önkormányzatának .... /20...(... hó ... nap) Kt. sz.
határozata).
4.2 A Képviselő-testület határozatának végrehajtását
azonnal meg kell kezdeni.
4.3 Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba
ütközik, az akadály felmerülésekor, de legkésőbb a határozat lejártát megelőző
ülésen kell kérni a határidő módosítását.
4.4 A Képviselő-testület határozatairól határidős
nyilvántartást is vezetni kell, melynek ügyrendi felelőse minden hónapban
írásban tájékoztatja a testületi határozat felelőseit a következő hónapban
lejáró határozatokról.
A rendeletalkotás szabályai
5. A Képviselő-testület
feladatkörében, az Alaptörvény 32. cikkében, illetve az Mötv.42. § felhatalmazása
alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,
továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati
rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
5.1 A rendelet-tervezet formai
követelményei:
a)
jelölését a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint
kell elvégezni,
b)
a rendelettervezethez általános és részletes indokolást kell készíteni.
5.2 Az önkormányzati
rendeletekről a Szervezési Csoport nyilvántartást vezet.
5.3 A hatályos önkormányzati
rendeletek szövegét a Szervezési Csoport tartja nyilván.
5.4 Az önkormányzati
rendeletek hatályon kívül helyezésére, módosítására, valamint kiegészítésére a
rendeletalkotásra vonatkozó szabályok az irányadóak.
5.5 Az Ügyrend szerinti felelős
szervezeti egység vezetőjének feladata, hogy a hatályba lépett magasabb rendű jogszabályokkal
ellentétes önkormányzati rendelet módosítására, kiegészítésére vagy hatályon
kívül helyezésére a jegyzőnek javaslatot tegyen.
SZMSZ 1. függeléke
A Képviselő-testület
tagjai
1.) Dr. Fetter Ádám polgármester
2.) Strack Bernadett alpolgármester
3.) Cser András[75]
4.) Varga Péter
5.) Mátrahegyi Erzsébet
6.) Dr. Fetter Gábor
8.) Dr. Lehrer Anita
9.) Dr. Lovász Ernő
11.) Pándi Gábor
12.) Dr. Manhertz József Dávid
SZMSZ 2. függeléke
Német
Nemzetiségi Önkormányzat tagjai:
1.) Sax László, elnök
2.) Sax Ibolya, elnökhelyettes
3.) Szabóné Bogár Erika
4.) Feldhoffer János
5.) Mirk Szilvia
Roma Nemzetiségi
Önkormányzat tagjai:[78]
SZMSZ 3. függeléke
A
Képviselő-testület bizottságai és a tanácsnok
Ügyrendi-,
Oktatási- és Kulturális Bizottság (ÜOKB) [79]
1) Dr. Lehrer Anita elnök
2) Spanberger Zsolt
3) Pándi Gábor
4) Dr. Fetter Gábor
5) Scheller Katalin (nem képviselő bizottsági tag)
6) Sax Ibolya (nem képviselő bizottsági tag)
7) Zsámboki Szabolcs (nem képviselő bizottsági tag)
Szociális-
és Egészségügyi Bizottság (SZEB) [80]
1.) Mátrahegyi Erzsébet elnök
2.) Dr. Fetter Gábor
3.) Dr. Manhertz József Dávid
4.) Dr. Lehrer Anita
5.) Dr. Radnai Zoltán (nem képviselő bizottsági tag)
6.) Nagy Katalin (nem képviselő bizottsági tag)
7.) Dr. Mártai István (nem képviselő bizottsági tag)
Pénzügyi-,
Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság (PVKB)
1.) Dr. Lovász Ernő elnök
2.) Varga Péter
3.) Mátrahegyi Erzsébet
4.) [81]
5.) Cser András[82]
6.) Szauter Gyula (nem képviselő bizottsági tag)
7.) Tóth József (nem képviselő bizottsági tag)
8.) Dr. Dely-Steindl Eszter (nem képviselő bizottsági tag)
Műszaki és közlekedési ügyeket felügyelő tanácsnok
1.) Varga Péter[83]
SZMSZ 4. függeléke
JOGSZABÁLYI
KIVONAT
AZ SZMSZ ALKALMAZÁSÁHOZ
2011. évi CLXXXIX.
törvény
Magyarország helyi
önkormányzatairól
3.
§ (1) A helyi önkormányzás joga a
települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok)
választópolgárainak közösségét illeti meg.
(2)
Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely
városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek.
(3)
A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.
(4)
A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson
történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
4.
§ A helyi közügyek alapvetően a
lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás
és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi
feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
5.
§ A helyi önkormányzatok által ellátott,
az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök
jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
6.
§ A helyi önkormányzat feladatai
ellátása során:
a)
támogatja a lakosság önszerveződő
közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való
széles körű állampolgári részvételt;
b)
erősíti a település önfenntartó
képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;
c)
egyes közszolgáltatások
igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez
kötheti.
7.
§ (1) Az Alaptörvény 32. cikk (1)
bekezdés j) pontja szerint megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére
harminc napon belül érdemben köteles válaszolni.
(2)
Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett
szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni
a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a megkereső helyi önkormányzatot
egyidejűleg tájékoztatni.
8.
§ (1) A helyi közösség tagjai a helyi
önkormányzás alanyaként kötelesek:
a)
öngondoskodással enyhíteni a
közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a
közösségi feladatok ellátásához;
b)
betartani és betartatni a közösségi
együttélés alapvető szabályait.
(2)
A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1)
bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk
jogkövetkezményeit.
II. FEJEZET
FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
Önkormányzati
feladat- és hatáskörök
10.
§ (1) A helyi önkormányzat ellátja a
törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és
hatásköröket.
(2)
A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás
döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását,
amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként
vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal
nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti
a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök
ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított
külön források terhére lehetséges.
(3)
A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött
külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban
rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.
11.
§ (1) A községnek, a városnak, a
járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek,
valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei
lehetnek.
(2)
Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni
köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi
önkormányzatok eltérő adottságait, különösen
a)
a gazdasági teljesítőképességet;
b)
a lakosságszámot;
c)
a közigazgatási terület nagyságát.
(3)
Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és
hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági
feltételeket.
12.
§ (1) A nagyobb gazdasági
teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező
feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési
önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt
a)
a lakossági igények indokolják;
b)
gazdaságosabban és legalább
változatlan szakmai színvonalon;
c)
többlet állami támogatás
igénybevétele nélkül
képes ellátni.
(2)
A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat
képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes
egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és
hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal
korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt
esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás
keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában
az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.
(3)
A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi
költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.
13.
§ (1) A helyi közügyek, valamint a
helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati
feladatok különösen:
1.
településfejlesztés, településrendezés;
2.
településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról
való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak
és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek
kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3.
a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény
elnevezése;
4.
egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5.
környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának
biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6.
óvodai ellátás;
7.
kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;
filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi
védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8.
szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9.
lakás- és helyiséggazdálkodás;
10.
a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának,
valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11.
helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12.
honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13.
helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14.
a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik -
értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás
lehetőségét is;
15.
sport, ifjúsági ügyek;
16.
nemzetiségi ügyek;
17.
közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18.
helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19.
hulladékgazdálkodás;
20.
távhőszolgáltatás;
21.
víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény
rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
(2)
Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében
ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
15.
§ A helyi önkormányzat feladat- és
hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és mértékben -
biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba
történő bevonását.
III. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, SZERVEIK ÉS MŰKÖDÉSÜK
A települési
önkormányzatok
21. § (1) A járásszékhely városi, valamint a városi
önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat
lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész
területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak
megfelelően képes biztosítani.
A
képviselő-testület
41.
§ (1) A helyi önkormányzat jogi
személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A
képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a
főpolgármester képviseli.
(2)
Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei
biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a
megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat
testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös
önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
(3)
Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a
képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a
részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző
hozhat.
(4)
A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a
polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a
társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e
hatáskört visszavonhatja.
(5)
Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6)
A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására -
jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári
perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban:
gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban
együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi
személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(7)
A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz
- kinevezi az intézmény vezetőjét.
(8)
Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra
alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi
önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással
bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább
többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság
vagy önkormányzati társulás láthat el.
(9)
A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás
átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.
42.
§ A képviselő-testület hatásköréből
nem ruházható át:
1.
a rendeletalkotás;
2.
szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által
hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3.
a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4.
a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel
vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás
átvétele és átadása;
5.
önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a
társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez
való csatlakozás, abból történő kiválás;
6.
megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi
önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7.
intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8.
közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9.
eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10.
a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11.
állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási,
szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12.
a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati
eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13.
az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a
képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14.
a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15.
területszervezési kezdeményezés;
16.
amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
A
képviselő-testület működése
43.
§ (1) A képviselő-testület az alakuló
ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2)
Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei közgyűlés alakuló
ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és
vezeti a megyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat
szerinti megválasztásának időpontjáig.
(3)
A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai
szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról
szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a
bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket,
dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
44.
§ A képviselő-testület szükség
szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente
legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell
hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület
bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés
összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi
ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének
és napirendjének meghatározásával.
45.
§ A képviselő-testület ülését a
polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az
alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt
alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség
egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és
működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának,
vezetésének a módjáról.
46.
§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)
A képviselő-testület
a)
zárt ülést tart önkormányzati
hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor,
fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
esetén;
b)
zárt ülést tart az érintett kérésére
választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása,
fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c)
zárt ülést rendelhet el a vagyonával
való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek
meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat
vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3)
A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai
közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá
meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal
ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat
elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi
tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet
előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
47.
§ (1) A képviselő-testület akkor
határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele
jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2)
A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen
levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az
önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A
betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából
betöltöttnek kell tekinteni.
(3)
A fővárosi közgyűlésben a (2) bekezdést úgy kell alkalmazni, hogy a javaslat elfogadásához
a (2) bekezdés szerinti szavazatarány mellett a főváros lakosságszámának
együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek
polgármestereinek igen szavazata is szükséges.
(4)
A (3) bekezdés szerinti esetben a lakosságszám megállapításakor a fővárosnak,
valamint a fővárosi kerületeknek a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választása évének január 1-jén meglévő lakosságszámát
kell figyelembe venni.
48.
§ (1) A képviselő-testület a
döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(2)
A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat
rendelkezik.
(3)
A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők
egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési
javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem
lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében,
valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot
tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a
szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
(4)
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(5)
Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől
kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy
alkalommal meg lehet ismételni.
49.
§ (1) A képviselő-testület
döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az
ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a
személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő
kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a
képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség
szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(2)
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a
személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának
jogkövetkezményeit.
(3)
Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell
érteni.
50.
§ Minősített többség szükséges a 42.
§ 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati
képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság
megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
51.
§ (1) A helyi önkormányzat
képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző
írja alá.
(2)
Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a
helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon
ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a
honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi
önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul
megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.
(3)
Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati
rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az
eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően,
de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés
megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati
rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
(4)
(5)
Közterület elnevezésének rendjét a települési, a fővárosban a fővárosi
önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(6)
A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat
közzétételére is alkalmazni kell.
52.
§ (1) A képviselő-testület üléséről
jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a)
a testületi ülés helyét;
b)
időpontját;
c)
a megjelent önkormányzati képviselők
nevét;
d)
a meghívottak nevét, megjelenésük
tényét;
e)
a javasolt, elfogadott és tárgyalt
napirendi pontokat;
f)
az előterjesztéseket;
g)
az egyes napirendi pontokhoz
hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen
elhangzottak lényegét;
h)
a szavazásra feltett döntési javaslat
pontos tartalmát;
i)
a döntéshozatalban résztvevők számát;
j)
a döntésből kizárt önkormányzati
képviselő nevét és a kizárás indokát;
k)
a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó
jelzését;
l)
a szavazás számszerű eredményét;
m)
a hozott döntéseket és
n)
a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározottakat.
(2)
A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja
alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A
zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést
követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
(3)
A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a
képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű
adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása
esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is
nyilvános.
53.
§ (1) A képviselő-testület a
működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló
rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési
szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
a)
az önkormányzat hivatalos
megnevezéséről, székhelyéről;
b)
a képviselő-testület átruházott
hatásköreinek felsorolásáról;
c)
a képviselő-testület üléseinek
összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
d)
az önkormányzati képviselőkre
vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az
annak érdekében hozható intézkedésekről;
e)
a nyilvánosság biztosításáról;
f)
a döntéshozatali eljárásról, a
szavazás módjáról;
g)
a rendeletalkotásról és
határozathozatalról;
h)
a képviselő-testület ülésének
jegyzőkönyvéről;
i)
a közmeghallgatásról;
j)
az önkormányzat szerveiről, azok
jogállásáról, feladatairól;
k)
a jegyzőnek a jogszabálysértő
döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
l)
a képviselő-testület bizottságairól.
(2)
A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében
meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a
hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás,
indítványozás lehetőségét.
(3)
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely
önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben
tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a
fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás,
falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását,
a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról
és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a
képviselő-testületet.
54.
§ A képviselő-testület évente
legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi
lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő
kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a
közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
55.
§ (1) A képviselő-testület a
megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel
kimondhatja a feloszlását.
(2)
A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon
belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját
követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés
időpontját kell figyelembe venni.
(3)
A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester
az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.
A
képviselő-testület bizottságai
57.
§ (1) A képviselő-testület szervezeti
és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak
számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az
alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles
megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó
lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer
főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és
hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati
képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei
a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival
és kötelezettségeivel.
(2)
A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot
hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról,
kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti,
amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.
(3)
A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára
ideiglenes bizottságot hozhat létre.
58.
§ (1) A bizottság elnökének és
tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön
létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és
- az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati
képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a
polgármester.
(2)
A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester
előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó
bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.
(3)
A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról
szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a
lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban,
ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A
lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a
képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.
59.
§ (1) A bizottság - feladatkörében -
kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület
által átruházott hatáskörben döntést hoz.
(2)
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg
azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely
előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
(3)
A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat.
60.
§ A bizottság ülésének összehívására,
működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára,
döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság
üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról
a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja
alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
61.
§ (1) A polgármester indítványára a
bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon
belül.
(2)
A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete
döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával
vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a
képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(3)
A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a
megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.
A helyi önkormányzat tisztségviselői
Polgármester
63.
§ A polgármester megválasztását
követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü
szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a
megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
64.
§ (1) A polgármester tisztségét
főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.
(2)
Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. A
polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás
időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és
működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
65.
§ A képviselő-testület elnöke a
polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,
valamint képviseli a képviselő-testületet.
66.
§ A polgármester tagja a
képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala,
működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
67.
§ A polgármester
a)
a képviselő-testület döntései szerint
és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati
hivatalt;
b)
a jegyző javaslatainak
figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati
hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések
előkészítésében és végrehajtásában;
c)
dönt a jogszabály által hatáskörébe
utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek
gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri
hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d)
a jegyző javaslatára előterjesztést
nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának,
létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e)
a hatáskörébe tartozó ügyekben
szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f)
gyakorolja a munkáltatói jogokat a
jegyző tekintetében;
g)
gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat
az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
68.
§ (1) Amennyiben a polgármester a
képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja,
ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70.
§ (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy
alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést
követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás
napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést
addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt
tárgyalás alapján nem dönt.
(2)
Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal
hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott
döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
ügyben - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A
polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen
tájékoztatja.
(3)
A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban
meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban
felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(4)
A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a
forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
A
jegyző és az aljegyző
81.
§ (1) A jegyző vezeti a polgármesteri
hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.
(2)
A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott
feladatokat.
(3)
A jegyző
a)
dönt a jogszabály által hatáskörébe
utalt államigazgatási ügyekben;
b)
gyakorolja a munkáltatói jogokat a
polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és
munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az
aljegyző tekintetében;
c)
gondoskodik az önkormányzat működésével
kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d)
tanácskozási joggal vesz részt a
képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e)
jelzi a képviselő-testületnek, a
képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük
jogszabálysértő;
f)
évente beszámol a
képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g)
döntésre előkészíti a polgármester
hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h)
dönt azokban a hatósági ügyekben,
amelyeket a polgármester ad át;
i)
dönt a hatáskörébe utalt
önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j)
a hatáskörébe tartozó ügyekben
szabályozza a kiadmányozás rendjét;
k)
rögzíti a talált dolgok
nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási
rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény
szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást
követően törli azokat.
(4)
A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a
polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője,
alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez
és jutalmazásához.
82.
§ (1) A polgármester - pályázat
alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb
lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes
lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a
jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más
önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A
jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre,
aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
vonatkozó rendelkezéseit. Megyei jogú városban több aljegyző is kinevezhető.
(2)
Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös
önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki
jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok
ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési
és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más
jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző
kinevezéséig tart.
(3)
A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós
akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és
működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.
(4)
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyzőn a főjegyzőt is érteni kell.
(5)
A jegyző, főjegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is
megfelelően alkalmazni kell.
83.
§ A jegyzőre vonatkozó
rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az
alábbi eltérésekkel:
a) valamennyi
érintett településen ellátja a jegyző feladatait;
b)
kinevezéséhez, felmentéséhez az
érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése
szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös
önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó
települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott
azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány
összesítve meghaladja az 50%-ot;
c)
a 85. § (4) bekezdésében foglalt
esetben - az érintett települések eltérő megállapodásának hiányában - a jegyzőt
a város polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
A
polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati
hivatal
84.
§ (1) A helyi önkormányzat
képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a
jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és
végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös
önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok
egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének
összehangolásában.
(2)
A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a
képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.
(3)
A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre.
(4)
A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről
szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott
feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a
megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.
(5)
A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése:
a)
települési polgármesteri hivatal
esetén: (település neve)-i Polgármesteri Hivatal;
b)
közös önkormányzati hivatal esetén: (székhelytelepülés
neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal;
c)
megyei önkormányzati hivatal esetén:
(megye neve) Megyei Önkormányzati Hivatal;
d)
megyei jogú városi polgármesteri
hivatal esetén: (település neve) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.
(6)
A polgármesteri hivatalon megyei önkormányzati hivatalt és főpolgármesteri
hivatalt is érteni kell, kivéve a 22. § (5) bekezdését és a 98. § (11)
bekezdését.
Az önkormányzati vagyon
106.
§ (1) E törvény alkalmazásában saját
bevétel:
a)
a helyi adók;
b)
saját tevékenységből, vállalkozásból
és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség,
osztalék, kamat és bérleti díj;
c)
átvett pénzeszközök;
d)
törvény alapján az önkormányzatot
megillető illeték, bírság, díj;
e)
az önkormányzat és intézményei egyéb
sajátos bevételei.
(2)
A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető
vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok
ellátását szolgálják.
107.
§ A helyi önkormányzatot - törvényben
meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a
kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost
megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
108.
§ A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában
álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga,
fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a
nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.
108/A.
§ (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011.
évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdése szerinti
versenyeztetés mellőzhető:
a)
a helyi önkormányzat tulajdonában
álló nemzeti vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,
b)
a helyi önkormányzat tulajdonában
lévő nemzeti vagyon állam részére történő értékesítése vagy állammal kötött
csereügylet esetén és
c)
a helyi önkormányzat tulajdonában
lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén.
(2)
Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a cserével érintett önkormányzati
vagyon értéke a versenyeztetésre vonatkozó törvényben előírt értékhatárt
meghaladja, az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal dönt a csereügylet
jóváhagyásáról. A kormányhivatal a csereügyletet jóváhagyja, ha az egyes
vagyontárgyak értékére és a szerződésben foglalt egyéb vagyoni
kötelezettségvállalásra tekintettel az értékarányosság követelménye megvalósul
és egyébként az ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása
vagy gazdasági érdekei szempontjából indokolt.
108/B.
§Az Nvt. 11. § (16) bekezdése
szerinti versenyeztetés mellőzhető:
a)
az Nvt. 11. § (17) bekezdésében
foglalt esetekben, továbbá
b)
ha az önkormányzati vagyon
használatát biztosító, határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven
napot nem haladja meg.
109.
§ (1) A képviselő-testület a helyi
önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló
törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva
vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és
vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem
lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os
tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló
gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A
vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében
történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról
szóló törvényben meghatározottak az irányadók.
(2)
A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben
meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(3)
A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok
ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati
feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és
értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(4)
A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog
ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának,
valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.
(5)
A helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek,
az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak,
valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a
védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása
szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez.
(6)
A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a
vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles
gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot
képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének
több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi
önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben
meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti
a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal
összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e
bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig
áll fenn.
(7)
A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből
származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait
elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal
folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és
ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(8)
A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében
kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit
nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat
szolgáltatására és okirat bemutatására.
(9)
A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával
összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.
(10)
A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű
vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a)
a vagyonkezelő a számára
jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben
előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
b)
a vagyonkezelő a vele szemben a
vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy
felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a
vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt
csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
c)
a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám-
vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és
ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(11)
A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása
illetékmentes.
(12)
Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott
önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy
a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
110.
§ (1) A helyi önkormányzat
tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon
nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás
(vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző
felelős.
(2)
Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
(3)
Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba
bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a
vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári
Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az
önkormányzat gazdálkodása
111.
§ (1) A helyi önkormányzat
költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése
a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési
támogatásokkal kapcsolódik.
(2)
A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből
finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a
kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
(3)
A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi
önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.
(4)
A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
(5)
Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az
államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter végzi.
111/A.
§ Ha a helyi önkormányzat a költségvetési
évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a
költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási
beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem
tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról
szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.
112.
§ (1) A helyi önkormányzat
feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi
előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A
helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más
gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési
támogatásból teremti meg.
(2)
A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi
önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem
tartozik felelősséggel.
(3)
Az önkormányzati gazdálkodás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az
államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat
kell alkalmazni.
(4)
A kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala, közös önkormányzati
hivatala, illetve megyei önkormányzati hivatala alkalmazásában álló személyek
közül a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettség
vállalására jogosult személyt jelöl ki, ha a kormányhivatal illetékességi
területén működő helyi önkormányzatnál tizenöt napot meghaladóan nincs
kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy feladata ellátásában
akadályoztatva van, és ez a helyi önkormányzat gazdálkodását akadályozza. A
kormányhivatal vezetője általi kijelölés megszűnik, ha a
kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult
személy akadályoztatása megszűnik.
113.
§ A helyi önkormányzat költségvetési,
a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására,
értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző
legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.
114.
§ A helyi önkormányzat a pénzügyi,
ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti
elvégzését, átláthatóságát biztosító - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható
- informatikai rendszert működtet, mely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés
eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően nyilvántartandó adatok körét
jogszabály határozza meg.
115.
§ (1) A helyi önkormányzat
gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért
a polgármester felelős.
(2)
116.
§ (1) A képviselő-testület hosszú
távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben
rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.
(2)
A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának
időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
(3)
A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a
célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési
lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági
adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó
feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.
(4)
A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési
elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes
közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési
elképzeléseket.
(5)
A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló
ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program,
fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott
képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles
felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
A
helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere
117.
§ (1) A feladatfinanszírozási
rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott módon a helyi önkormányzatok
a)
kötelezően ellátandó, törvényben előírt
egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó
jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását
feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi
szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján
támogatást biztosít,
b)
az a) pontba nem tartozó
feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási
kötöttség nélküli támogatást nyújthat.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok
figyelembe vételével történik:
a)
takarékos gazdálkodás,
b)
a helyi önkormányzat jogszabályon
alapuló, elvárható saját bevétele,
c)
a helyi önkormányzat tényleges saját
bevétele.
(3)
A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg.
(4)
A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok
bevételi érdekeltségének fenntartását.
118.
§ (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó
feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a
helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló
törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe
visszafizetni.
(2)
Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat
működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.
120. § (1) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és
intézményeinél
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a
végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek
alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon
növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető
kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a
pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem
érvényesítését;
d) ellátja a képviselő-testület rendeletében
meghatározott feladatokat.
(2) A pénzügyi bizottság
vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a
képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a
szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az
észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete
A törvényességi
felügyelet eszközei, terjedelme
132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és
hatáskörökön túl:
a) törvényességi felhívással élhet;
b) kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását,
valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület
ülését;
c) kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az
Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának
felülvizsgálatát;
d) kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi
bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát;
e) kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási
kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás
megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését;
f) javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az
Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását;
g) kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi
költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását
vagy megvonását;
h) pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető
polgármester tisztségének megszüntetése iránt;
i) fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat
polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen;
j) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását
érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;
k) szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a
feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben;
l) törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi
önkormányzatra az e törvényben meghatározott esetekben.
(2) A kormányhivatal
törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat
képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere,
főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban:
érintett) működése jogszerűségének biztosítása
(3) A kormányhivatal
törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:
a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának
jogszerűségét;
b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;
c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon
alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének
teljesítését.
(4) Nem terjed ki a
kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt
kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra:
a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati
jogviszonyból származó vitának vagy
b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy
közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében
hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal
kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.
(5) A kormányhivatal
törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra
is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4)
bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára
történő jogszabálysértést tartalmaz.
A kormányhivatal
információkérési joga
133. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt
kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles
eleget tenni.
(2) A kormányhivatal
javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali
eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete
köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát
a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni.
A
törvényességi felhívás
134.
§ (1) Ha a kormányhivatal
jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc
napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az
érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn
belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a
kormányhivatalt írásban tájékoztatni.
(2)
A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a
törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési
jogkörben dönt.
A
képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása
135.
§ (1) A kormányhivatal kezdeményezi a
polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási tanács elnökénél a
társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása
a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének biztosítása
érdekében indokolt.
(2)
Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal (1)
bekezdés szerinti javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal 44. §
szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület,
illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása
során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat, illetve a társulás
szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.
Önkormányzati
rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése,
önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági
felülvizsgálatának kezdeményezése
136.
§ (1) Ha a kormányhivatal az
önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, - a törvényességi
felügyelet 132. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
eszközeinek eredménytelen alkalmazását követően - az önkormányzati rendelet
alkotmánybírósági felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményezése iránti
javaslatát az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és
tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével
terjeszti elő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős
miniszternél. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős
miniszter a javaslat megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén -
kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való
összhangja felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítvány
tervezetét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek
történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak
is.
(2)
A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a
tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított
tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet
jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás
megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett
helyi önkormányzatnak.
(3)
Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló bírósági indítvány
tartalmazza:
a)
a Kúria által vizsgálandó
önkormányzati rendeletet;
b)
az önkormányzati rendelet
jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését;
c)
azon jogszabályi rendelkezés
megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért;
d)
annak okát, hogy a kormányhivatal az
adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.
(4)
Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bírósági eljárás
szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.
A
helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása
137.
§ (1) A kormányhivatal a helyi
önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a Kúriánál a helyi
önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, ha a
helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.
(2)
A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági
indítvány tartalmazza:
a)
azon törvényi rendelkezés
megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége
fennáll;
b)
annak okát, hogy a kormányhivatal
miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak;
c)
a jogalkotási kötelezettség
elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati
rendeletet.
(3)
Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget
jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő
harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által
történő orvoslásának az elrendelését.
(4)
A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására
irányuló bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a
bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.
A
helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása
138.
§ (1) A kormányhivatal vezetője a
rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó
szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal
vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
(2)
A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A
jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési
szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott
szabályokkal azonos módon történő közzétételéről.
(3)
A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet
helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és
hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő
önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a
kormányhivatal vezetője jogosult.
Az
önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga
139.
§ (1) A kormányhivatal a helyi
önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására
nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti
a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati határozat
felülvizsgálatát.
(2)
Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos
sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a közigazgatási és munkaügyi bíróság
a határozat végrehajtását felfüggeszti.
Önkormányzati
határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása
140.
§ (1) A kormányhivatal a helyi
önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására
nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül
kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a helyi önkormányzat
törvényen alapuló:
a)
határozathozatali kötelezettsége
elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést,
vagy
b)
feladat-ellátási (közszolgáltatási)
kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való
kötelezést.
(2)
A határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának
megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza:
a)
azon törvényi rendelkezés
megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat határozathozatali,
feladat-ellátási kötelezettsége fennáll, és
b)
annak okát, hogy a kormányhivatal
miért tartja a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását
megállapíthatónak.
(3)
A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság
megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását és határidő
tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára.
(4)
A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság
megállapítja a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi
önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást).
(5)
Ha a helyi önkormányzat a közigazgatási és munkaügyi bíróság által megadott
határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a
kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a
közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának
az elrendelését az önkormányzat költségére.
(6)
A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság soron
kívüli eljárás keretében pótolja a kormányhivatal vezetője által kijelölt közös
önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közös önkormányzati hivatalának
létrehozására vonatkozó megállapodását.
Törvényességi
felügyeleti bírság megállapítása
141.
§ (1) A kormányhivatal a helyi
önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot
állapíthat meg,
a)
ha a jegyző a kormányhivatal
felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv
megküldési kötelezettségének;
b)
ha az érintett határidőben nem tesz
eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének;
c)
ha a közigazgatási és munkaügyi
bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali,
feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a
bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
d)
ha a kormányhivatal kezdeményezése
alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester,
valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást;
e)
ha az érintett ugyanazon jogszabályi
kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi
kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását.
(2)
A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap
tízszerese.
(3)
A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése
vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
(4)
A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe
veszi:
a)
a jogellenes kötelezettségszegés
súlyát;
b)
a helyi önkormányzat költségvetési
helyzetét, és
c)
az előző bírságok számát és mértékét.
(5)
A törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell
a)
a bevezető részben a kormányhivatal
és a helyi önkormányzat vagy a társulás megnevezését és székhelyét;
b)
a rendelkező részben a döntést és az
annak végrehajtásával, továbbá a jogorvoslat lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást;
c)
az indokolásban a döntést megalapozó
tényeket;
d)
a záró részben a kiadmányozást.
(6)
A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának
bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a helyi önkormányzat
vagy a társulás kérheti az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a
döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.
(7)
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kormányhivatalt a törvényességi
felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti.
A
bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai
142.
§ (1) A 132. § (1) bekezdés h) pontja
esetében a kormányhivatal által kezdeményezett bírósági eljárásra a 70. §
rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(2)
A 139-140. § szerinti jogszabálysértések megszüntetésére irányuló pert a helyi
önkormányzat vagy a polgármester ellen lehet megindítani.
(3)
A kormányhivatalnak a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti
bírságot megállapító határozata ellen a pert a kormányhivatal ellen kell
megindítani.
(4)
Az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata, az önkormányzat
határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának
megállapítása iránt, valamint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot
megállapító határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a
polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó
fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően
kell alkalmazni, e perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.
1. melléklet a
2011. évi CLXXXIX. törvényhez
A polgármester,
az önkormányzati képviselő esküjének szövege
Én, (eskütevő neve) becsületemre
és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű
leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése)
tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének
előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet
javára gyakorlom.
(Az eskütevő
meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!
[1] Módosította az 5/2014. (II. 06.) önkormányzati rendelet
1. §-a. Hatályos: 2014. február 7-től.
[2] Módosította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos:
2017. május 3-tól.
[3] Módosította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos:
2017. május 3-tól.
[4] Módosította a 20/2020. (VI. 26.)
önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. június 27-től
[5] Módosította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet
1. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[6] Módosította 21/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2019.
november 5-től.
[7] Módosította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 2.
§-a. Hatályos: 2020. június 27-től
[8] Módosította 21/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 2.
§-a. Hatályos 2019. november 5-től.
[9] Módosította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 3.
§-a. Hatályos: 2020. június 27-től
[10] Módosította 21/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 3.
§-a. Hatályos 2019. november 5-től.
[11] Módosította a 16/2016. (VI. 20.) önkormányzati rendelet
1. §-a. Hatályos: 2016. június 21-től
[12] Módosította 21/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 4.
§-a. Hatályos 2019. november 5-től.
[13] Módosította a 16/2016. (VI. 20.) önkormányzati rendelet
2. §-a. Hatályos: 2016. június 21-től
[14] Hatálytalanította a 24/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a.
Hatálytalan 2019. november 30-tól.
[15] Hatálytalanította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati
rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. október 28-tól
[16] Hatálytalanította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati
rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. október 28-tól
[17] Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 1.
§ (3) bekezdése. Hatályos: 2014. október 28-tól
[18] Módosította a 29/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 1.
§-a. Hatályos: 2020. szeptember 5-től
[19] Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 1.
§ (3) bekezdése. Hatályos: 2014. október 28-tól
[20] Hatálytalanította a 21/2019. (XI. 4.) önkormányzati
rendelet 5. §-a. Hatályos 2019. november 5-től.
[21] Módosította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 4.
§-a. Hatályos: 2020. június 27-től
[22] Módosította a 29/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 4.
§-a. Hatályos: 2020. szeptember 5-től
[23] Módosította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet
2. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[24] Módosította a 32/2012. (X. 29.) önkormányzati rendelet 3.
§ (1) bekezdése.. Hatályos: 2012. október 29-től
[25] Módosította a 8/2015.
(III. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[26] Hatálytalanította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet
1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. október 28-tól
[27] Beiktatta a 29/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 2.
§-a. Hatályos: 2020. szeptember 5-től.
[28] Beiktatta a 29/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 3.
§-a. Hatályos: 2020. szeptember 5-től.
[29] Módosította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 5.
§-a. Hatályos: 2020. június 27-től
[30] Módosította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet
4. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[31]Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos:
2014. október 28-tól
[32] Módosította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 6.
§ (1) bekezdése. Hatályos: 2020. június 27-től
[33] Hatálytalanította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati
rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. június 27-től
[34] Módosította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet
5. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[35] Módosította 21/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 6.
§-a. Hatályos 2019. november 5-től.
[36] Hatálytalanította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati
rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2020. június 27-től
[37] A bekezdést módosította az 5/2014. (II. 06.) önkormányzati rendelet 2. §-a.
Hatályos: 2014. február 7-től.
[38] Módosította 21/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 7.
§-a. Hatályos 2019. november 5-től.
[39] Hatálytalanította a 20/2020. (VI. 26.) önkormányzati
rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. június 27-től
[40] Hatálytalanította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati
rendelet 6. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[41] Módosította a 13/2017.
(V. 2.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2017. május 3-tól.
[42]Hatálytalanította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelet 4. § (1)
bekezdése. Hatályos: 2017. május 3-tól.
[43]Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2014. október 28-tól
[44] Módosította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2017. május 3-tól.
[45]Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2014. október 28-tól
[46] Hatálytalanította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati
rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. október 28-tól
[47] Módosította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelet 4.
§ (3) bekezdése. Hatályos: 2017. május 3-tól.
[48] Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2014. október 28-tól
[49] Beiktatta a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet 7.
§ (1) bekezdése. Hatályos: 2015. március 31-től
[50] Hatálytalanította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati
rendelet 4. § (4) bekezdése. Hatályos: 2017. május 3-tól.
[51] Beiktatta a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet 7.
§ (2) bekezdése. Hatályos: 2015. március 31-től
[52] Hatálytalanította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati
rendelet 4. § (5) bekezdése. Hatályos: 2017. május 3-tól.
[53] Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 4.
§-a. Hatályos: 2014. október 28-tól
[54] Hatálytalanította a 13/2017. (V. 2.) önkormányzati
rendelet 5. §-a. Hatályos: 2017. május 3-tól.
[55] Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 6.
§-a. Hatályos: 2014. október 28-tól
[56] Hatálytalanította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati
rendelet 5. §-a. Hatályos: 2014. október 28-tól
[57] Módosította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet
8. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[58] Módosította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet
8. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[59] Beépítette az 5/2014. (II. 06.) önkormányzati
rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. február 7-től
[60] Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 6.
§-a. Hatályos: 2014. október 28-tól
[61] Módosította a
13/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2017. május 3-tól.
[62] Beépítette az 5/2014. (II. 06.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2014. február 7-től
[63] Módosította a 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet
8. §-a. Hatályos: 2015. március 31-től
[67] 6. mellékletet módosította a
24/2013. (VIII. 09.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2013. augusztus
10-től
[68] 6. mellékletet módosította az
5/2014. (II. 06.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2014. február
7-től
[69] 6. mellékletet módosította a
18/2014. (VI. 02.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2014. június 3-tól
[70] Módosította a 28/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 6.
§-a. Hatályos: 2014. október 28-tól
[71] 6. mellékletet módosította a 11/2015.( V. 04.)
önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015. május 05-től
[72] A 6. mellékletet módosította a 21/2015. (XI. 26.)
önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015. december 1-től.
[73] A 6. mellékletet módosította az 1/2016. (I. 29.)
önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. január 30-tól.
[75] Átvezetve a 20/2020. (VI. 26.)
önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése alapján. Hatályos: 2020. június 27-től
(a lemondás április 1-től)
[76] Kimmelné Sziva Mária képviselői
mandátuma 2020. augusztus 31-én lemondással megszűnt.
[77] Az 1/2020. (IX.14.) HVB. határozattal a komp. listás képv.
mandátuma kiadva. Jogerős:2020.IX.17.
[78] Az
RNÖ a 6/2015. (V. 27.) sz. határozatával kimondta feloszlását. Hatályos: 2015.
május 27-től.
[79] Átvezetve a 135/2016. (IX. 08.) Kt. sz. határozat alapján.
Hatályos: 2016. szeptember 8-tól.
[80] Átvezetve a 131/2015. (IX. 03.) Kt. sz. határozat alapján.
Hatályos: 2015. szeptember 3-tól.
[81] Kimmelné Sziva Mária képviselői
mandátuma és bizottsági tagsága 2020. augusztus 31-én lemondással megszűnt.
[82] Aktualizálva a 99/2020. (VII. 23.) Kt. sz. határozat
alapján.
[83] Megválasztva a 128/2020. (IX. 24.) Kt. sz. határozattal.